„Két Pókember van, de ez senkit sem zavar”
Pataki Mónika Lilla beszámolója.
Lassan nagykorúvá válik a képregényfesztivál is
Jövőre már a tizennyolcadik születésnapját ünnepelhetjük a legnagyobb magyar képregényes találkozónak.
A rendezvény keretein belül pénteken nyitotta meg az Átváltozások című kiállítást Kránicz Bence a Restro Puskinban, 2020 és 2021 díjazott alkotóinak (Benczédi Anna Júlia, Fintor Gréta, Koska Zoltán, Németh Gyula, Oravecz Gergely és Sarlós Endre) munkáival.
Péntek este az Olasz Kultúrintézetben Walter Venturival találkozhatott a közönség, szombaton pedig a Francia Intézetben Ronan Toulhoat tartott workshopot 6–12 éveseknek, majd a 16 éven felülieknek interaktív előadást a digitális képregényrajzolásról.
A rendezvény leginkább várt eseménye azonban a vasárnap volt, ahol a beszélgetések mellett képregénybörze (és még sok minden más) várta az érdeklődőket
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A fesztivál hangulatát nehéz szavakban visszaadni: a jól szervezett szakmai programokon külföldi és ismert hazai előadók is szerepeltek, a légkör mégis családias, közvetlen maradt. Az előadásokkal párhuzamosan javában zajlott a vásár, ahol vagány cosplayerek és a dedikálásra sorakozók között böngészhettünk a régi és a frissen megjelent kiadványok kavalkádjában.
A színpadon elsőként Dunai Tamás képregénykutató, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa tartott előadást Marvelt mindenkinek! A Marvel Comics stratégiája új közönségcsoportok megszólítására címmel. Előadásában vázolta az amerikai képregénypiac alakulását, kitérve a hazai viszonylatokra. Bemutatta, hogy az előbb felnőttirodalomként induló műfaj miként vált az ’50-es évek comics-kódja miatti csőd után gyerekirodalmivá, s ezután hogyan próbáltak új olvasóközönségre szert tenni. A Marvel a ’60-as években a fiatal felnőtteket célozta, de csődbe mentek, s a műfajt a ’80-as években a rajongók által létrehozott szubkulturális piac tartotta életben. A rajongók életkorának növekedésével azonban egyre inkább a középkorú fehér férfira mint hősre és felnőtteknek szóló tartalmakra (szexista ábrázolás, erőszak) került a hangsúly, így a piac ismét beszűkült.
A ’90-es években a Marvel-filmeknek sikerült ugyan új közönséget találnia, megtartania azonban már nem: kevesen tudtak becsatlakozni az univerzumba.
Ezért aztán különböző taktikákat vetettek be: a gyerekek és a fiatal felnőttek felé fordultak, a történeteken egyszerűsítettek (sok momentumot kihagytak), más sorozatokat új számozással indítottak újra, alternatív univerzumokat hoztak létre (ahol „két pókember van, de senkit sem zavar”), és új karaktereket vezettek be. Sok esetben a hősök a kisebbség tagjai közül kerültek ki, vagy éppen nők voltak – ráadásul arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy mindez autentikusan valósuljon meg (például a női karaktereket nők írták stb.)
Hazánkban a Vadvirágok Könyvműhely és a Fumax jár élen e tekintetben.
Nemzetközi vendégek
Az előadást követően Kovács Milán beszélgetett Mahmud Anjum Asrar török származásúképregényművésszel, aki a DC-nek és az Image Comicsnak is rajzol, jelenleg pedig a Marvel King Conanján dolgozik. Magával ragadó lelkesedése érthető, hiszen Conan a gyerekkori kedvence, így óriási élmény számára, hogy megformálhatja a karakterét. (Szép Eszter interjúja Mahmud Anjum Asrarral ITT olvasható.)
Másik külföldi vendégünk az Olaszországból érkezett Walter Venturi, aki egész nap a most megjelent Zagor-képregényt dedikálta (Színes Zagor #1 – Fishleg kapitány szellemei, Frike, 2022.06.05), épp csak annyi szünetet tartott, amíg a színpadon válaszolt Mráz István kérdéseire. Mesélt a munkájáról, amit szenvedélyesen szeret: hajnalban kel, és azonnal leül az asztalához rajzolni. A Gallieno Ferri által teremtett Zagor hatvan éve ismert Olaszországban, Venturi szerint kevés példa van arra, hogy valaki ennyi időn át kizárólag egy karakterrel foglalkozzon. Több Zagor-rajzoló is van, mindenki a saját személyiségét viszi a képekbe, de tisztában vannak vele, hogy „a rajongók, akik a Zagort lapozgatják, elsősorban Ferrit imádják, a rajzolóknak ez előtt fejet kell hajtaniuk”. Venturi egyébként leginkább az akciójelenetek és a tájképek megrajzolását élvezi (a Venturival készült interjú ITT olvasható), ahogy tréfásan megjegyezte: már a Venturi – adventure szó kapcsolata is erre predesztinálja. Szerencsére a Zagorban erre sok lehetősége van, hiszen a történet a természetben játszódik.
Dedikálás ínhüvelygyulladásig
A harmadik külföldi alkotó, Ronan Toulhoat Franciaországból érkezett Budapestre, a fesztiválra magyarul is megjelent Conan a barbár: A fekete kolosszussal (Képes Krónikák Kiadó, 2022). Toulhoat évek óta rendszeresen dolgozik Vincent Brugeas íróval, jelen kötet is közös projektjük. Az alkotói folyamatokról, a folyamatos fejlődésről és a véget nem érő dedikálás okozta esetleges ínhüvelygyulladásról Szép Eszterrel, (akinek a MeseCentrum oldalán olvasható tanulmányát kár volna kihagyni – a szerk.) a Magyar Képregényszövetség ügyvivőjével beszélgetett, aki később a francia piacon is befutott magyar alkotókat, Farkas Lajost, Futaki Attilát és Németh Gyulát is faggatta a tapasztalataikról. (Mayer Roland Toulhoat-interjúja ITT található.)
Négylábú a színpadon
A beszélgetések között sor került az Alfabéta-díjak átadására, melyet Kép-regény-kategóriában Somogyi György, Dobó István és Tebeli Szabolcs kapott a Kittenberger III. – A pokol kapujában című kötetért, Kép-novella-kategóriában pedig Hudra Móni és Oravecz Gergely (és gyönyörű kutyájuk) vehette át az elismerést a Zoé és Pamacs kalandjai – Az aquincumi víziorgona szelleme című kiadványért. (ITT olvasható online.)
A Korcsmáros-díj idén Kertész Sándort illette 2021-es kiemelkedő teljesítményéért, akivel később szintén hallhattunk interjút. (Bayer Antal cikke pedig ITT tekinthető meg.)
Piszkos Fred és Quasimodo is itt járt
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Mindemellett különböző műhelyek és Asterix-kiállítás várta az érdeklődőket, akik akár Piszkos Fred kapitánnyal is fotózkodhattak. Gregor Lilla Te vagy a hősöm! képregényworkshopja a 10–13 éveseknek szólt, Farkas Katalin Mila mangaműhelye az Érzelmek megjelenítése az arcmimikában címmel indult, Benczédi Anna Júlia, A vízitündér Alfabéta-díjas rajzolója pedig a felnőtteket célozta Rajzos játszótér elnézésű improvizációs workshopjával.
Rengeteg új képregény jelent meg a fesztiválra időzítve, ezeket ITT lehet böngészni.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A Képregényfesztivál szervezői Demus Zsófia, Gregor Lilla, Kenesei János, Mayer Roland, Mráz István, Szép Eszter, valamint a Magyar Képregény Szövetség civil társaság és a Kilencedik Művészet Alapítvány. Köszönjük!
A fesztivál előtt az Alfabéta-díjra jelölt alkotók vehették át az esemény Instasztoriját, erről ITT olvasható egy összefoglaló.
Pataki Mónika Lilla