Közösségteremtés és ötletbörze forró csokival
Szokács Eszter beszámolója.
Bakó Kata márciusi mesedélutánján „kiruccantunk” Ecuadorba és Spanyolországba
„Ellátogattunk” Mátyás király korába, fecskékkel és kondorkeselyűvel „találkoztunk”, megtudtuk, mikor van az iskolába járás jeles napja, és közben jóféle csokoládéitalokat kortyolgattunk.
A Mese habbal elnevezés nem túlzás, nem ámítás, a program közben ugyanis a résztvevők habos (vagy nem habos) csokis italokat kortyolgattak.
A délután egy ráhangolódó röpke meditációs harangjátékkal kezdődött, majd mindjárt a messzi Ecuadorba „repültünk”, ahol egy szépséges indián lány történetével ismerkedtünk meg, nem mellékesen pedig az is kiderült, hogyan születtek a felhők, és ki teremtette a nappalt és az éjszakát.
A csokiföldi mese után Bakó Kata elénekelte a Kislány, kislány, mit viszel a kosárban? és az Erdő, erdő, erdő, de szép kerek erdő című népdalokat, majd A három szegfű című spanyol mese sokrétű szimbolikáján elmélkedtünk.
A megtisztulásról, az áldozathozatalról, a gyógyulásról (kinek miről) szóló mese után egy kedves történet következett a szerencsét hozó fecskékről. Egy jeles nap (március 12.) alkalmából, amelyet IV. Gergely pápa a diákok napjává nevezett ki, a résztvevők közösen elénekelték a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján és az Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude című dalokat.
Az iskolába járás ünneplése után Mátyás király és a szegény tanító meséje következett, melyben az álruhában járó uralkodót saját kabátja eladásából vendégelte meg a derék és jószívű tanár, akit persze a király bőségesen megjutalmazott.
Bakó Kata ezután bemutatta a pentaton hangolású kis nyelvdobot, és három könyvet is ajánlott a megjelenteknek: Asztalos Lajos, Halász Ignácz és Horváth Ildikó Nagyapó mesefája, Boldizsár Ildikó Mesék nőkről férfiaknak és Nagy-Czirok László Betyárélet a Kiskunságon című művét.
Bakó Kata életteli és a környezetére folyton reagáló, kérdezős-beszélgetős előadóstílusa egy percre sem hagyta lankadni a közönséget, nevetés, közös gondolkodás jellemezte az egész délutánt.
A már összeszokott, befogadó és nyitott törzsközönség garantálja a remek hangulatot a következő Mese habbal-eseményen is, április második hetében.
Bakó Kata – Aranyvirág Meseműhelye
Bakó Kata könyvtáros, magyartanár, „Népmesekincstár”-foglalkozásvezető, népdalénekes kerületi lakosként bukkant rá a Ráday utcai MyChoccy Csokoládémanufaktúra boltjára, amelyben mindjárt meglátta a lehetőséget egy nagyszerű, közösségteremtő rendezvény helyszínéhez. Szakmabelieket és érdeklődőket hívott egy kis eszmecserére és persze léleksimogatásra. Hiszen – ahogy mondta: „könnyebben adnak úgy a kollégák a gyerekeknek, ha ők is kapnak.”
A programsorozat minden alkalma hasonlóan épül fel: a repertoárban szerepel egy mese, amely a csokoládéboltban kapható alapanyagok valamelyikének országából származik, és amelyet Kata mesegyűjteményekből válogat, valamint mindig egy aktuális tematika köré építi fel a hozott meséket és népdalokat.
A résztvevők tehát egyrészt meséket, dalokat hallgatnak, másrészt ők maguk is énekelnek, mert a népdaltanulás is a program része.
Mindig akad egy-egy dal- vagy mesegyűjtemény Bakó Kata ajánlásában, amelyek ugyanúgy körbejárnak az asztalok között, mint a bemutatott hangszerek, mert Kata vesszőparipája, hogy a mesetípusokhoz és mesékhez, hangulatokhoz és témákhoz hangszereket lehet társítani, amelyeket a pedagógusok később az oktatás során is tudnak alkalmazni.
Egy-egy Mese Habbal-délután nemcsak a közösségteremtésre ad alkalmat, hanem módszertani ötletbörze is: olvasztótégelye a gyerekekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatainak, hiszen itt óvodapedagógus beszélgethet a táncpedagógussal vagy bábművész a tanárral.
Szokács Eszter
Fotók: Angyal Nóra
Felhasznált források
1. mese: „Szépséges Cuyana” (Kolumbusz előtti ecuadori indián mese)
Forrás: Asztalos Lajos – Halász Ignácz – - Horváth Ildikó (szerk.). Nagyapó mesefája 8. Bukarest: Ion Creangă Kiadó, 1977. 238–246.
2. mese: „A három szegfű” (spanyol mese, fordította Boglár Lajos)
Forrás: Boldizsár Ildikó (vál.). Mesék nőkről férfiaknak. Budapest: Magvető Kiadó, 2008. 176–183.
3. mese: „A fecskéről és a többi madárról”
Forrás: Bajzáth Mária (vál.). Kerek élet fája. Budapest: Lampion Könyvek, 2022. 17.
4. mese: „Mátyás király és a szegény tanító”
Forrás: Bajzáth Mária (vál.). Kerek élet fája. Budapest, Lampion Könyvek, 2022. 17.
Dalok hangzóanyaga és forrásuk:
1. Kislány, kislány, mit viszel a kosárba?
Adatközlő: Tötszegi Károlyné Kozma Anna „Kisó”
Gyűjtők, gyűjtés helye és ideje: Kallós Zoltán, Martin György, Sztanó Pál; Méra (Kolozs vm.), 1969. május 20.
2. Erdő, erdő, erdő, de szép kerek erdő
Adatközlők: Simon Jánosné Czira Ilona, Takács Ferenc, Eke Imre, Simon Rozi
Gyűjtő, gyűjtés helye és ideje: Kallós Zoltán, Buza (Szolnok-Doboka vm.), 1965. december
Közös ének:
1. a) Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján
Dömötör Tekla (főszerk.). Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest: Akadémiai Kiadó,
Könyv, a dal változatának hanganyaga
Adatközlők: Gyala József, Dancs Károly, Varga József, Varga Károly
Gyűjtő, gyűjtés helye és ideje: Kiss Lajos Göntérháza (Zala vm.), 1969. április 18.
1. b) Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude – ezt közösen tanultuk meg kotta nélkül, internetes forrása:
Népzenetár, dalszövegek
A bemutatott könyvek:
1. Asztalos Lajos – Halász Ignácz – Horváth Ildikó (szerk.). Nagyapó mesefája 8. Bukarest: Ion Creangă Kiadó, 1977.
2. Boldizsár Ildikó (vál.). Mesék nőkről férfiaknak. Budapest, Magvető Kiadó, 2008.
3. Nagy-Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon. Budapest, Magvető Kiadó, 1965.