Az egyik legfontosabb nemzetközi illusztrációs versenyre összesen kilencven pályamű érkezett harminc országból, és tíz alkotás került be a shortlistbe, köztük Rofusz Kinga egyetlen magyar alkotóként.
Február 15-én jött a hír, hogy a BolognaRagazzi CrossMedia-kategóriában az Otthon lett a győztes alkotás. A 2018-ban megjelent kiadvány kizárólag képekkel, a vizualitás nyelvén meséli el a régi háztól való elszakadást, a vele járó gyászmunkát, majd egy új otthonra találás történetét. A kötetből a K.G.B. Stúdióban készült azonos címmel egy nyolcperces animációs film, melynek producere Klingl Béla volt.
Az Otthon mind nyomtatásban, mind animációban gyönyörűen és érzékenyen jeleníti meg a költözés, az otthonra találás történetét – így szól a hatfős nemzetközi zsűri indoklása.
Gratulálunk neked ehhez az elképesztő díjhoz! Megosztanád velünk, hogyan zajlik egy ilyen pályázás?
Valahogy úgy, hogy van az embernek egy csodás „főnöke”, aki kiadta az Otthont. És ő követi és figyeli és elolvassa az ilyen pályázatokat. Amit én például nem teszek. Ágoston Alexandra (Vivandra Kiadó) viszont elolvasta, benevezte a könyvet, a filmet, és nagyon örültünk, amikor jött a hír, hogy shortlistre került az Otthon. Aztán tegnap érkezett a hír, hogy nyert is. Ez így most furcsán hangzik, hogy felmondom, mint egy bevásárlólistát, de nem is értem, hogyan történt…
Hogy érzed most magad? Sejtetted, hogy befutó leszel?
Én még nem hiszem el, meg nem is értem. Nem, nem gondoltam.
Fel vagy készülve arra, hogy most nagyon sokan keresnek majd téged különböző ajánlatokkal?
Nem. De ha véletlenül így lenne, majd gyorsan megpróbálok felzárkózni.
Az Iparművészeti Egyetem (MOME) animációs szakán végeztél, gondolom, emiatt kézenfekvő volt, hogy te légy az Otthon című képeskönyvedből készülő kisfilm rendezője. Hogyan merült fel az igény a megfilmesítésre?
Az animáció ugyan kicsit háttérbe szorult az utóbbi években az életemben, de amennyire szerettük ennek a könyvnek a készülését, valahogy természetes volt, hogy filmen is megvalósítjuk. Nagyon bennem volt a történet, és viszonylag könnyen ment az animációs forma megtalálása.
Mennyire jelentett kihívást a műfajok közti átjárás, a silent bookod animációs kisfilmmé adaptálása? Mire kellett figyelned a mozgóképnél?
Ahogy kiderült, azért a film nem áll tőlem messze, így ez nem volt nehéz. És az is igaz, hogy innen már csapatmunka volt. A könyv megfilmesítése a K.G.B. Stúdióval történt, akiknek nagyon hálás vagyok a magas színvonalú, profi munkáért. Klingl Béla volt a film producere, és külön szeretném kiemelni az animátor Szántó Zsanett érzékeny, szép munkáját. Salamon Eszternek pedig a csodás zenét köszönhetjük.
Veress Gyöngyi