Nemzetközi trendek a gyerekkönyv-illusztrációban és a magyar szcéna

A 28. alkalommal megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál gyerek(b)irodalomnak szentelt épületében, a Kner Imre teremben szeptember 30-án tartott Nemzetközi trendek és progresszív magyar gyerekkönyv-illusztráció tematikájú beszélgetésen Révész Emese művészettörténész, egyetemi docens és Orosz Annabella illusztrátor-grafikus osztotta meg tapasztalatait, meglátásait az aktuális illusztrációs trendekről.

Az IGYIC MeseCentrum szervezésében létrejött pódiumbeszélgetésen szó esett többek közt a magyar képeskönyvek helyzetéről, a Bolognai Gyerekkönyvvásáron tapasztaltakról, a témaválasztás súlyáról, az „elbabásítás” problematikájáról. A telt házas, vetítéssel egybekötött pódiumbeszélgetésen bemutatták számos mai nemzetközi alkotó díjazott munkáját.

A beszélgetés elején Révész Emese kérdésére, hogy észlel-e új trendeket a gyerekkönyv-illusztrációban, Orosz Annabella egyrészt a nyomdatechnikákat emelte ki, és hangsúlyozta, hogy erősödött az úgynevezett okoskönyvek jelenléte a könyvpiacon. Tapasztalata szerint már nem a szórakoztatás a fő cél, hanem tudatosabbak a témaválasztások: a gyerek mozgására, pszichéjére, lelki jóllétére fókuszál sok könyv.

Manapság sokkal könnyebb szemmel tartani, hogy milyen új irányok vannak a gyerekkönyv-illusztrációban, számos fórumon lehet monitorozni az aktuális trendeket.

Nagyon fontos illusztrátorként megtalálni a saját stílust, hogy mi áll a legközelebb hozzánk technikában, színben, formában és a kiadót illetően – hangsúlyozta Orosz Annabella.

Gyermeki szemszög

Révész Emese néhány nemzetközi alkotó díjazott munkáját mutatta be az utóbbi évekből: az argentin Yael Frankel Todo lo que pasó antes de que llegaras című képeskönyvét idén tavasszal a fiction-kategóriában díjazták a Bolognai Gyerekkönyvvásáron. A kötet egy gyerek szemszögéből meséli el a kistestvér érkezését. A kiadvány képi világa a gyerekrajzokat imitálja: dominálnak a vázlatos, deformált figurák, meghökkentően egyszerű az ábrázolásmód. A rajzok stílusát illetően érdemes feltenni a kérdést, vajon ez az eszköztelenség mennyire zavarja meg a szülőket a vásárláskor. Ami eladható, nem mindig innovatív, és viszont.

Révész Emese emlékeztette a hallgatóságot, hogy Bálint Endre munkáiban erősen jelen volt ez a vonal, a gyerekrajzokat idéző képi világ.

A művészettörténész kiemelte, hogy előnyös, ha azonos alkotó írja és rajzolja a történetet, akárcsak az argentin könyv esetében. Orosz Annabella hozzátette: van, amikor valóban jobb egyedül dolgozni, ugyanakkor ez kizárja a szerző-rajzolót a szerkesztői folyamatokból, magányosabb az alkotás.

Trendi témák, elementáris üzenet, hangyák

Olyan általános kérdéseket feszegető történetek idejét éljük a gyerekkönyvkiadásban, amelyeknek nincs regionális sajátosságuk. 

Általános megtapasztalásról szól a díjazott könyvek zöme, így könnyebben azonosul ezekkel a történetekkel bárki bárhol, tehát könnyebben terjeszthetők.

A dél-koreai alkotó, Ji Yeon Lee Moving Away című csodás minimalista képeskönyve a hangyák vonulását figyelő gyerekről szól. A letisztult, kifinomult kötet témaválasztása hétköznapi, mégis alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet az állatok védelmére, a természet szépségeire. Ez a téma is univerzális.

A könnyű és a nehéz témákról is esett szó: az előadók úgy vélték, fontos lenne visszavonulni, visszatérni a gyermeki kíváncsiság mezejére, a hangyákat figyelő kisgyerek szintjére. Révész Emese úgy látja, a téma választásakor az lenne a cél, hogy mindig legyen elementáris az üzenet.

Egy izgalmas, innovatív kiadvány, a szintén díjazott Art of Protest: What a Revolution Looks Like című képes album kapcsán szó esett arról, hogy bizony az ilyenfajta kiadványok kuriózumnak számítanak a magyar piacon: talán ötszáz példányban el lehetne itthon is adni egy hasonló képeskönyvet, de nagyon szűk kör lenne nyitott rá. Bár Orosz Annabella tapasztalata az, hogy Budapesten is kiemelkedő az utcaművészet, ami nem jellemző minden európai nagyvárosra.

Az Egyesült Királyságban megjelent kiadványon több illusztrátor dolgozott (a szerző: De Nichols), az album a protestálás művészete előtt tiszteleg. A bolognai zsűri a döntést indokolva kiemelte: „Minden művészet. Minden politika.”

Egy különleges ismeretterjesztő képeskönyv, a Woven of the World a textilművészetet és a hagyományos technikákat mutatja be gyönyörű, merész illusztrációkkal (Katey Howes és Dinara Mirtalipova alkotása). Az amerikai kiadvány mintájára itthon a matyó hímzés történetéről is remek picture book születhetne, vélte Révész Emese.

A témaválasztásban jobban megjelennek a trendek, mint a kivitelezésben.

Az egyik díjazott, az Ogledalo bez mana című kötet a mai kamaszokra reflektál: hogyan látják és láttatják magukat a fiatalok, teszi fel a kérdést benne a horvát Agate Lučić, aki egyszerre szerzője és illusztrátora a kiadványnak. Ez a téma azért is különleges, mert elég nehéz az irodalomnak visszakövetnie, mivel foglalkoznak manapság a fiatalok – állapítja meg Révész Emese.

Magyarország

Itthon milyen könyvek születtek, amelyek képesek arra, hogy áttörjék a határokat, és nemzetközi színtéren is befussanak? – merül fel a kérdés.

Orosz Annabella szerint a Finy Petra – Herbszt László alkotópáros által megálmodott A csodálatos szemüveg című képeskönyv (Naphegy Könyvkiadó, 2011) például külföldi szemmel is érdekes: úgy visz végig Budapesten, hogy ismeretlenül is izgalmas lehet. A Hol készül a művészet? című, Révész Emese és Grela Alexandra által készített picture book (Csimota Könyvkiadó, 2022), mely az ókortól kalauzol végig egészen Banksyig, szintén univerzális, bevethető a világ bármelyik pontján.

Révész Emese Szinvai Dánielt említi, akinek a munkái a nemzetközi illusztrációs mezőnyben is jól teljesíte(het)nek.

A pódiumbeszélgetés végén a hatalmas anyagból már csak néhány kiadvány bemutatására jutott idő, többek közt az Un matin című francia kötetet vizsgálhattuk meg: Laurie Agusti francia illusztrátor-szerző munkája kifejezetten extravagáns, igazi elit kortárs művészet.

Hogyan lehet pályára állni a nemzetközi szcénában?

Az előadók egyetértettek abban, hogy 

sokat kell dolgozni, fontos megtalálni a saját irányvonalat, és figyelni kell, mi az, ami izgalmas, ami működik.

Pályakezdőként hasznos láthatóvá válni, bátran kell használni az Instát és a hasonló felületeket, publikálni, megmutatni magukat.

A másság hangsúlyozása kulcsfontosságú. Ez sok mindent jelenthet: kiemelkedni, kiválni valamiben a többiek közül. Persze a sikerre nincs garancia, ám minél többet dolgozik és publikál valaki, annál nagyobb eséllyel figyel fel rá egy kiadó.

Konformizmus, „elbabásítás”

A magyar szcéna még elég konformistának mondható – véli Révész Emese.  Ahelyett, hogy robbantanának, igazodni próbálnak az illusztrátorok. Gondnak érzi az „elbabásítást”.

Jellemző, hogy inkább a nagy példányszámokra, az eladhatóságra összpontosítanak az alkotók, márpedig az innováció, a nemzetközi versenyeken való teljesítés ettől elég távol áll. A kettő egyszerre nem megy.

A „halálian egyszerű” is lehet téma – hangsúlyozta a művészettörténész, a dél-koreai hangyás kiadványra utalva.

Őszi illusztrációs események, nemzetközi versenyek

A fiatal illusztrátorok számára Bolognán kívül érdemes követni például a 3×3 International Illustration Awards és a Nami Concours nemzetközi versenyeket, vagy a The Creator’s Network oldalát böngészni, hangsúlyozta Orosz Annabella.

Közelgő illusztrációs eseményekre hívta fel a figyelmet Révész Emese: a 3. Budapesti Illusztrációs Fesztivál törzsanyagának legjobbjait kiállító MOME-s tárlat október 13-án nyílik. Részletek ITT.

A Deák17 Galériában Csupa-kép könyvek címen a legjobb külföldi és hazai szöveg nélküli képeskönyvekből nyílik kiállítás hamarosan. Részletek ITT.

A PIM-ben még október 15-ig látogatható a PestText Fesztivál könyvillusztrációs kiállítássorozata, mely a kortárs franciaországi alkotók munkáiból kínál reprezentatív válogatást, olyan alkotók munkáival, mint Serge Bloch, illetve a nemrég hazánkba látogatott Rébecca Dautremer (a vele készített interjúnk ITT érhető el).

És persze Pozsonyba is érdemes ellátogatni, a BIB Illusztrációs Biennáléra.

Veress Gyöngyi