Május 15-én, délután öt óra előtt pár perccel jó néhány kiskamasz ült le türelmetlenül a számítógép elé, hogy egyik kedvenc könyvsorozatának, Kertész Erzsi írónő, Bernát Barbara által illusztrált Panthera-sorozat legújabb, negyedik részének online könyvbemutatóján részt vehessen, ahol nemcsak a legutóbbi kötetről, de az egész sorozatról tudhattunk meg érdekességeket.
A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásoknak kevés kedvező hozadéka van, ezek közül az egyik, hogy sok kulturális esemény elérhető online, beleértve a könyvbemutatókat is. Persze mindenki jobban örülne már, ha személyesen találkozhatna kedvenc írójával, illusztrátorával, így viszont azoknak is lehetőségük van a programon részt venni, akiket például a fizikai távolság tartana távol. Szép számmal gyűltünk össze most is az online térben.
Nem reprezentatív felmérés, csupán saját könyvtárpedagógusi tapasztalatom szerint a kiskamaszok, azaz a kilenc-tizenkét éves korosztály olvasási szokásaiban egyre élesebben mutatkoznak meg az egyéni ízlésbeli különbségek, ugyanakkor a világ felfedezésének robbanásszerű igényének, és a kortárs csoporthoz való hirtelen, szinte mindenek felett álló ragaszkodásnak hála, bizonyos tematikákat „aduásznak” tekinthetünk.
Jó eséllyel járunk sikerrel, ha olyan olvasmányokat ajánlunk nekik, amelyek tobzódnak a kalandokban, és ha a (fő)szereplők között a saját korosztályukat látják viszont, biztos, hogy sokat ad hozzá a könyv népszerűségéhez. A kisgyerekkor és kamaszkor határán lavírozó gyerekek előszeretettel forgatnak olyan történeteket, amik párhuzamba állíthatók az ő mindennapi életükkel, ugyanakkor meg vannak „fűszerezve” egy kis mesével, varázslattal, mágiával.
Nem csoda hát, hogy a Panthera-sorozat ilyen hatalmas népszerűségre tett szert
Hiszen minden felsorolt kritériumnak maradéktalanul megfelel. A Pagony Kiadó (és azon belül a sorozatot gondozó Abszolút Könyvek) remekül megszervezte az eseményt: a kíváncsi olvasók már a bemutató előtti napokban elküldhették kérdéseiket, amiket kedvenc szerzőpárosukhoz szerettek volna intézni, de aki véletlenül lemaradt volna erről, annak élőben is volt lehetősége kíváncsiskodni. Csodás érzés volt látni a beszélgetés alatt folyamatosan özönlő kérdés-áradatot, amit a moderátor, Hajdu Zsanett, jó érzékkel, pillanatok alatt látott át, válogatott, összesített, hogy sem a műsor előtt, sem a műsor alatt feltett kérdések közül lehetőleg egy se maradjon megválaszolatlan. Az olvasók szinte az összes ilyenkor szokásos témát érintették.
Érdekes volt megtudni, hogy a Panthera valójában nem is sorozatnak indult
Kertész Erzsi ezelőtt csak rövidebb lélegzetvételű regényeket írt. A Pagony főszerkesztőjének, Kovács Eszternek kérésére vágott bele a többszáz oldalas kalandregény megírásába. A szerző induláskor csupán abban volt biztos, hogy a regény főszereplői kiskamaszok lesznek, a helyszín ötlete kicsit később született meg, egy akkoriban olvasott, magashegyi expedícióról szóló újságcikk inspirálására. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy kiskamaszokat még egy kalandregény keretein belül is nehézkes lenne egy ilyesfajta expedícióra küldeni. Ekkor hívta segítségül a „varázslatot”, és így került be az egész hegy és a gyerekcsapat egy miniatűr hógömbbe. Érdekes volt hallani arról is, hogy komoly kutatómunka előzte meg az alkotást: Erzsi könyvtárazott, szak- és ismeretterjesztő könyveket olvasott el a hegymászásról, hiszen személyes tapasztalatai nem voltak ezen a területen.
Akkoriban még úgy készült, hogy egyetlen regényt ír erről a témáról, az első kötet elkészülte után úgy is érzete: ez egy teljesen kerek, lezárt történt. Meglepetésére, a kiadó szinte azonnal kérte tőle a következő részt, a hatalmas sikernek hála, pedig még egyet és még egyet. Nem is könnyű, mesélte, ennyi részen keresztül észben tartani a – ráadásul két szálon futó – cselekmények előzményeit, időrendiségét: külön füzetet vezet most már e célból. Ennek ellenére egy-egy kötet megírása jó fél évet vesz igénybe. Történetszövés közben sok apró részletre is ügyelni kell, például a névválasztáskor, hogy ne legyen közeli ismerősével, családtagéval azonos, vagy a karakterek felépítésénél, amikor óhatatlanul belecsempésződik néhány személyes ismerősének egy-egy tulajdonsága – ám ezeket mindig úgy kell megalkotnia, hogy soha, senki ne ismerjen magára! És még az is előfordul, hogy néha magával a karakterrel kell megküzdenie a szerzőnek. Rozika nénit például hiába szánta egy egyszerű mellékszereplőnek, a tűzrőlpattant hős, „nem hagyta magát”: olyan sokat beszélt (Erzsi saját bevallása szerint egész mondatokat „hall” írás közben a fejében), hogy kénytelen volt megadni magát neki, és hangsúlyosabb szerepet adni az idős hölgynek.
Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy milyen sokan érdeklődtek az illusztrációk iránt
Sőt, néhányan egyenesen tanácsot kértek Bernát Barbarától, mi a teendőjük, ha maguk is ezt a pályát szeretnék választani. Barbara elmesélte saját történetet: bár mindig egész pici korától folyamatosan rajzolt, a középiskolában sokáig nem is gondolta, hogy a hivatása ez lesz, alapvetően a matematika iránt érdeklődött. Tanári javaslatra nézett mégis utána az ilyesfajta képzéseknek, és ekkor döbbent rá, valójában ő főállásban is ezzel szeretne foglalkozni. A könyvillusztrációhoz a véletlen vezette: diplomamunkája egy maga által írt és rajzolt könyv volt, ennek kapcsán kapta meg az első ajánlatokat, az olvasók nagy örömére, mert illusztrációi azóta is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
Kertész Erzsivel az első pillanattól kezdve nagy volt az összhang közöttük, vallották mindketten. Barbara már az első személyes találkozás előtt olvasta a Panthera első részének kéziratát, és a „híres vázlatfüzetébe” el is kezdett vázlatokat rajzolni, amik rögtön elnyerték Erzsi tetszését, aki azóta sem szól bele soha az illusztrátor munkájába, teljes mértékben rábízza a karakterek ábrázolását, az eredménnyel pedig mindig maradéktalanul elégedett.
A beszélgetésből kitűnt, hogy szöveg és kép nem alárendeltjei, hanem kiegészítői, segítői egymásnak. Az illusztrációk megszületését néha ugyanolyan komoly kutatómunka előzi meg, mint a szövegét.
Barbara elmesélte, hogy neki például nagy nehézséget okoz a különféle gépek ábrázolása, és a negyedik rész helikopterével nagyon megszenvedett.
Előtte, barátja segítségével komoly táblázatot állítottak össze a különféle helikopter-fajtákról, és alaposan tanulmányozta azokat, hogy a végeredmény olyan nagyszerű legyen, mint ahogy azt láthattuk is a beszélgetés közben. Műhelytitkokat árult el a sorozat jellegzetes borítóinak készültéről is. Kezdetben egy sokkal statikusabb, a szereplőket megjelenítő képben gondolkozott, majd Kovács Eszter javaslatára, megpróbálkozott a dinamikusabb ábrázolással. A kötetek egy-egy jellemző, izgalmas, figyelemfelkeltő jelenetét választja ki mindig, és sajátos perspektívába helyezi azt. A szemfülesek által felfedezett, mindegyik borítón megjelenő, a hógömb belsejét felidéző örvénylő felhőkoszorú pedig mintegy védjegyként fűzi eggyé a négy borítót.
Az esemény várva várt pontja persze az volt, amikor Erzsi felolvasott egy izgalmas részt a legújabb kötetből, és közben Barbara lerajzolta az egyik karaktert, ámulatba ejtő gyorsasággal, az eredmény pedig lenyűgöző volt. Azt hiszem, a kedves fiatal nézők közül, akik eddig csak töprengtek az illusztrátori pályán, e kis performance után biztosan kedvet kaptak hozzá!
A bemutató alatt végig olyan könnyed, gördülékeny természetességgel zajlott a csevegés, mintha mindannyian egy kávéházi asztaltársaságban ülnénk. Végig jellemző volt a jó hangulat, a spontaneitás, a lendület, ami fenntartotta az érdeklődést. Látni, hogy ma, amikor annyit beszélünk az olvasás háttérbe szorulásáról, milyen sok lelkes, érdeklődő olvasója van egy ifjúsági regénysorozatnak, akik nemcsak olvasnak, de mernek őszintén, kíváncsian kérdezni is: valóban felemelő élmény volt. Számtalan izgalmasabbnál izgalmasabb kérdés érkezett, ezeknek csak egy részéről esett most itt szó, de mindenkinek javaslom, hogy ha teheti, nézze meg az Abszolút Könyvek Facebook-oldalán a beszélgetésről készült videófelvételt: további újdonságokat tudhat meg a remek szerzőpáros munkájáról, és a lebilincselő sorozatról.
Pásztor Csörgei Andrea
KERTÉSZ Erzsi, Panthera 4. A Jégmadár útja
illusztrálta: Bernát Barbara
Pozsonyi Pagony, 2020
400 oldal
3490 Ft