A gyerekkultúrának rangja van
A felelős értelmiség sokat áldoz azért, hogy a gyermekeink értékes, szép könyveken szocializálódjanak a világra nyitott, tájékozott, karakteres egyéniségű emberekké.
Ezek a mondatok nem mindenhol, de a bolognai könyvvásáron éppen hitelesen csengenek. Óriási alapterületen vonultatták föl idén is a kiadók legfrissebb kínálatukat. Természetesen ez is üzlet, de olyan, ahol a minőséget keresik, hiszen van miből válogatni .
A magyar kiadók által delegált kiadványok illusztrátorainak, főképp ami az IGYIC illusztrációs és külön gyerekirodalmi válogatását illeti, idén sem kellett szégyenkezniük, sőt.
Izgalmas fantázia, egyéni látásmód, törékeny és finom szépség – talán e szavak írják le
leginkább, amivel a külföldi ügynökök a magyar standon szembesültek.
Idén is külön polcot kaptak az elmúlt év kiemelt illusztrációi, illetve a legjobbnak ítélt gyerekkönyvek.
Rofusz Kinga, Kürti Andrea, Orosz Annabella, Simonyi Cecilia, Litkei Júlia, Szimonidesz Hajnalka és Turi Lilla könyveit forgatták a PKÜ által szervezett standon a legtöbben, miközben a kiadók képviselői a tárgyalóasztaloknál üzleteltek.
A szöveg itt szinte minden érdeklődő számára másodlagos, egészen másképp orientálódnak a bolognai vásározók, mint a magyar szülők, akik számára a nemzetközi trenddel ellentétben még mindig fontosabb a szöveg. A magyar stand vizuális kialakítását ügynökségünk a hazai gyerekkönyves kiadókkal szoros együttműködésben tervezte meg. A két díjnyertes illusztrátor munkáinak külön figyelmet szenteltek.
Magyar helyezések
Külön öröm volt számunkra, hogy magyarként Rofusz Kinga és Litkei Julianna kategóriaeredményének fényében sütkérezhettünk.
Rofusz Kinga egy nyolcperces animációs filmet rendezett két évvel korábban megjelent Otthon című könyvéből. A személyes ihletésű történetet kizárólag képekkel meséli el az animáció. A költözés folyamatát a család kisfiának szemszögéből látjuk. A KGB Stúdió vállalta a film legyártását, tehát magát az animációt, az utómunkálatokat; Klingl Béla volt a producer. A film digitálisan, de hagyományos papírkivágásos mozgatási stílusban készült, ezért is volt nagy öröm és meglepetés a győzelme, hiszen nem formabontó, de érzékeny, a vizuális narrációra, forma- és színszimbolikára alapozó alkotás. BolognaRagazzi CrossMedia-díjjal 2021 óta ismernek el olyan kiadói projekteket, amelyek „narratív univerzumukat más médiumokra is kiterjesztik”.
Az idei kiírásra 30 országból 90 pályamű érkezett, amelyből a zsűri első körben a legjobb 10 projektet választotta ki, ebből a mezőnyből lett azután első helyezett a magyar pályázó.
Litkei Julianna illusztrátor is hasonlóan rangos elismerésben részesült. Ő a Bolognai Gyermekkönyvvásár Illustrators Exhibition versenyében 4345 illusztrátor közül jutott először a 315 legjobb közé. A 315 döntősből pedig a nemzetközi zsűri további 80 művész illusztrációját választotta ki a világ 28 országából, köztük Litkei Julianna munkáját. Az illusztrátor Something's Growing On (Valami növekszik) című projektjének főszereplői a csírázó burgonya, bogarak és rovarok tarka csapata. A képeskönyv a természet láthatatlan mikrovilágának összetettségét ünnepli. A győztes illusztrátorok képeiből kiállítást rendeznek a könyvvásár területén.
A félelemről
A hatalmas nemzetközi kínálatban – ahol persze ugyanúgy megtalálható a gagyi, csak nem kiemelten, mint a kis-közepes méretű magyar piacon – feltűnt, milyen új árnyalatokat kapott a gyerekkönyvekben a félelem.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Több könyv is kiemelte, és az egyéb szorongástípusoktól elkülönítve kezelte a háborútól való szorongás témáját. Sajátos hangulatú standjukkal és könyveikkel a gyerekkönyvkiadás és -eladás éllovasai, az észtek fogtak meg igazán. Sokáig nem szabadulok a szabadságot és a kétségbeesést csodás, vad, egzaltált vonalakkal megjelenítő Kertu Sillaste illusztrációitól. Lázár Ervin A lány, aki mindenkit szeretett című novellameséjéhez hasonlóan itt is egy ártatlan lányka ön- és világfelfedezésével van dolgunk, csak éppen képkönyv formájában. A I am not afraid című mesekönyvben, melyet Kertu Sillaste rajzolt, egy kislány a címnek megfelelően minden dupla oldalon bizonyítja, hogy semmitől sem fél. Sem a valóságosan létező tigristől, sem a fantázialényektől, így a jetitől és a szellemektől sem... egészen a háborút sejtető utolsó dupla oldalig.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Lázár Ervin meséjében az örök-naiv kislányt végül felfalja a tigris, itt pedig hősünk bebújik az ágyába a takarója alá, sok-sok bátorítólag tekintgető plüsse közé. Van, amitől jogosan rettegünk. Hogy mi az, amitől valóban érdemes tartanunk, arról egy másik könyv sokkal realisztikusabb illusztrációkkal ad képet.
Egy francia szerző kategóriadíjas könyve különleges fotótechnikáján keresztül a gyerekek otthoni félelmeivel, a sötétben megelevenedő szörnyeikkel foglalkozik:
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Egy másik kiadvány egy hétköznapibb szorongást, a fogászattól való félelmet ábrázolja egy testvérvárás közepén.
A felszabadult játékról
A hatalmas standon kiállított képregények világa is lenyűgözött, annyi stílus találkozott itt össze. De jól látható, hogy önmagában egy formanyelv nem eredményez művészi kivitelt. A következő két képregény mindegyike minimalistának mondható.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A másodikon azonban, bár szintén kevés, egyszerű grafikus elem szerepel az egyes keretekben, ezek egymáshoz viszonyított apró elmozdulásai, a négyzetek (vagyis a keretek) kitöltésének arányai teszik játékossá a történet elbeszélését, így magasabb minőségű esztétikai élvezetet szerezve.
És itt a kedvencem. Egy expresszív képregény, amely vad színeivel, karikatúraszerű figuráinak egyedi humorával önmagáért beszél.
Nem szükséges direkt módon tanítani és a kis olvasó szájába rágni, akár szövegszerűen, hogy mit gondoljon emberről, kapcsolatokról, természetről. Aki didaxis helyett játékosan, humorral, perspektívaváltásokkal, mélyen átgondolt jelrendszerekkel beszél a gyerekeknek a világról, ahogyan Rofusz Kinga teszi ezt az Otthon című könyvében és filmjében, az a veszteség, az elszigetelődés vagy az empátia, a család megtartó ereje problémáira-értékeire is észrevétlenül hangolja rá a kicsiket. Fontos, hogy a hazai kínálatba ezek a minőségi művek is jussanak el, akkor is, ha a gyerekillusztráció vizuális nyelvét, önértékét a mai szülőnemzedéknek még tanulnia kell.
Harmath Artemisz