Tanulmányom célja annak feltérképezése, milyen kapcsolat van a magyar és a spanyol gyermekkönyvkiadás közt
Azt is vizsgálom, hogy az elmúlt két évtizedben fordítottak-e magyarra spanyolországi gyermek- és ifjúsági könyveket, illetve milyen különleges, izgalmas spanyol gyermekirodalmi alkotásokat lenne érdemes magyarul is megjelentetni.
Kezdjük egy általánosabb felsorolással
A spanyol Kultúra- és Sportminisztérium 2022-ben közzétett adatai szerint az országban 2021-ben 3164 könyvkiadó működött, 92 722 (90 379 első kiadás, a többi utánnyomás) könyv látott napvilágot, ebből 64 600 papíralapú nyomtatvány, a többi e-könyv. A legtöbb könyvet tartományokra lebontva (24 748-at) Katalóniában adták ki. 2021-ben 10 149 (8403 papíralapú kiadvány) volt a gyermek- és ifjúsági kiadvány, 2020-ban ez a szám 9060 volt, míg például 2017-ben 11 269.
Külön érdekesség, hogy a 2021-ben megjelent gyermek- és ifjúsági könyvekből 7380 egyszerzős kiadvány, ebből a 7380-ból 4180 alkotó volt nő, 3171 férfi, a fennmaradt 29-ről pedig nincs konkrét adat.
A spanyol könyvkiadók évente átlagban 29 címmel jelentkeznek. Spanyolország a világ kilencedik, Európa ötödik legtöbb könyvet kiadó országa
A spanyolországi és dél-amerikai könyvpiac szoros kapcsolódásának köszönhetően a spanyolul írók művei sok esetben Dél-Amerika több országában is forgalmazott, nagyon sok kiadást megélt művek, de a spanyol irodalmi alkotásoknak nagy sikerük van Európa és Ázsia országaiban is. Ez talán a könyvpiac nagyságának, a könyvkiadók szerencsés helyzetének tudható be, valamint annak is, hogy a spanyolországi (katalánul, spanyolul, galíciai nyelven, baszkul alkotó) írók munkája kiemelt figyelemben részesül az országban.
Széles körben hirdetett könyvbemutatókat szerveznek számukra, sokféle jól fizető, jeligés irodalmi megmérettetésre van lehetőségük, számos országjáró író–olvasó-találkozón vehetnek részt bel- és külföldi rendezvényeken, könyvfesztiválokon, ahol élő kapcsolatokat alakíthatnak ki az olvasóikkal s a szakmabeliekkel.
A gyermek- és ifjúsági szerzők évente sok iskolába és könyvtárba is eljutnak. A kiadók nagy figyelmet fordítanak a marketingre, és fontosnak tartják az írók és olvasók közötti élő kapcsolatot.
Spanyolországban az eladott könyvek után kiutalt alkotói jogdíjnak a vételár legalább 7–12 százaléka között kell lennie. Sok gyermekirodalmi alkotó egy-egy könyvéből több százezer példányt is eladtak.
Ha a kortárs spanyolországi gyermekirodalmat egyetlen szóval kellene jellemezni, leginkább az eklektikus illene rá
Sokféle alkotói stílus és téma fér meg békésen egymás mellett. Úgy tűnik, kiapadhatatlanok a források, nincs az az ötlet vagy művészeti irány, amelyből ne születhetne minőségi gyermekkönyv. Ettől eltekintve persze itt is találkozhatunk kevéssé értékes kiadványokkal.
Az elmúlt évtizedekben a magyar gyermekkönyvkiadók figyelmét jórészt elkerülte a spanyolországi (spanyol, katalán, baszk, galíciai) gyermek- és ifjúsági irodalom. Míg felnőtteknek szóló spanyol kortárs szerzőktől született alkotás évente több is megjelenik a magyarországi könyvpiacon (Például Carlos Ruiz Zafón, Javier Marías, Arturo Pérez-Reverte, Irene Solà, Jordi Llobregat, Dolores Redondo, Antonio Iturbe, Eva García Sáenz de Urturi, Eduardo Mendoza szövegei), addig a spanyolból fordított gyermek- és ifjúsági könyveknek csekélyebb figyelem jutott. Nem igazán találunk kisebb gyermekeknek szóló magyarra fordított mesekönyveket vagy meseregényeket.
Rábukkantam néhány kiskamaszoknak, kamaszoknak szóló sorozatra, köztük többet megkezdtek, aztán félbehagytak. Ilyen például Elvira Lindóé, a Pápaszemes Manolito (az első rész 2004-ben jelent meg Pápaszemes Manolito címmel, a második rész, a Szegény Manolito! 2006-ban, az utolsó rész a Tök jó vagyok 2010-ben). Az első két részt az Espanexpo, a harmadikat a General Press adta ki Ruppl Zsuzsanna nagyszerű, humoros fordításában.
A sorozat spanyolul valójában kilenc kötetből áll, amelyből csak az első három került a magyar olvasóközönség elé. Elvira Lindo nemzetközileg is elismert alkotó, Pápaszemes Manolito című sorozata nagy népszerűségnek örvend a spanyolországi gyermekek körében, két mozifilm és egy tévésorozat is készült az eddig napvilágot látott kötetekből.
A kis Manolito a történetek főszereplője és mesélője is, aki a kilencvenes évekbeli madridi Charabanchel Alto negyedben él a szüleivel és öccsével. Nagyon vicces és emberi, ahogy a mindennapjairól, az érzéseiről, a gondolatairól mesél.
A spanyol kortárs ifjúsági irodalom egyik közkedvelt alkotójának, Laura Gallego García Memorias de Idhún (Az Idhún emlékezete) című trilógiája első két kötetét is Ruppl Zsuzsanna fordította magyarra. Az idhúniaknak a fekete mágus Ashran és a szárnyas kígyók birodalma elleni küzdelméről szóló sorozatnak is csak az első két kötete jelent meg magyarul 2014-ben, a Delta Vision gondozásában (Az Idhún emlékezete I.; Az ellenállás és az Idhún emlékezete II.; Triáda I–II.).
Egy másik, ugyancsak félbeszakadt sorozat a barcelonai születésű katalán írónő, Maite Carranza trilógiájának első része, A boszorkányok háborúja (La guerra de las brujas). A trilógia főszereplője a 14 éves Anaíd, aki egy rémálom után arra ébred, hogy eltűnt az édesanyja, éppúgy, ahogy korábban a nagymamájának is nyoma veszett. Úgy dönt, hogy a keresésükre indul. Az első részt Rédei Katalin fordította, és a Mandorla Ház adta ki 2006-ban.
A Főnix Könyvműhely gondozásában jelent meg 2017-ben Sofía Rhei El joven Moriarty (Az ifjú Moriarty kalandjai) című négyrészes sorozatának első része, A dodó rejtélye (El misterio del Dodo) Vancsó Éva fordításában. Magyarul ennek a sorozatnak is csak az első része került az olvasóközönség elé.
A HVG Könyvek Kicsikből nagyok friss sorozatában María Isabel Sánchez Vegara saját maga által illusztrált és írt könyveiben kiemelkedő személyiségek (tudós, művész, biológus, pedagógus, természetvédő, alkotó stb.) életútját mutatja be (például David Attenborough, Frida Kahlo, Anne Frank, Marie Curie, Jane Goodall, Coco Chanel, Albert Einstein szerepel a művekben). A sorozatnak eddig tizenkét része jelent meg.
2017-ben adták ki magyarul a Napraforgó Kiadó gondozásában a madridi születésű írónő, Maria Mañeru Mindentudók klubja (El Club de los Sabuesos) című tizenhárom részes sorozatának első részét Rusznák György fordításában, Tutankhamon átka címmel, és 2022-ben a sorozat tizenharmadik, befejező részét, a Dzsószer fáraó ünnepét.
Egy kamaszoknak szóló, ugyancsak befejezett sorozat, a Blue Jeans néven ismert író (igazi nevén Francisco de Paula Fernández González) Paula-sorozata (Canciones para Paula). A sorozat első része, a Dalok Paulának (Canciones para Paula) 2012-ben, az Ugye tudod, hogy szeretlek? (¿Sabes Que Te Quiero?) 2013-ban a sorozat befejező része, a Csókolj meg, hogy ne beszéljek! (Cállame con un beso) pedig 2014-ben jelent meg Seres Krisztina fordításában, a Ciceró Kiadó gondozásában. A sorozat főszereplője a 17 éves Paula. A szerelemmel, csalódásokkal fűszerezett első rész fejezeteit Blue Jeans először a saját blogoldalán tette közzé, és több, mint ötvenezres olvasói táborának köszönhetően 2009-ben megköthette első írói szerződését az Everest kiadóval.
Ez a gyermekirodalmi sorozat egy magyar kiadó figyelmét is felkeltette: a madridi születésű Pedro Romero Mañas Anna Kadabra-sorozata, amelyből eddig 500 000 példány fogyott el. Az illusztrátora David Sierra Listón.
A varázslattal átszőtt történetek főszereplője egy kislány, Anna, aki a nagyvárosból egy legendáktól körülölelt kis faluba költözik a szüleivel.
Különös hangok a padláson, rozoga, lepukkant kastély látványa a szobája ablakából, furcsa kóbor macska – ezekkel a sejtelmes képekkel indul Anna új, izgalmas élete. Romero Mañas könyveit eddig törökre, franciára, kínaira, németre, portugálra, csehre és magyar nyelvre is lefordították. Az Anna Kadabra (Ana Kadabra) eddig napvilágot látott tizenegy részes sorozatának első részét Telihold klub (El Club de la Luna Llena) címmel a Leiner Laura alapította kiadó, a Carta Teen adta ki 2022-ben, Kiss Viktória fordításában. A negyedik rész, az Éjféli buli (Fiesta a Medianoche) már előkészületben van, ugyancsak a Carta Teen gondozásában.
Spanyolországban is nagy sikernek örvend a Rejtélyes történetek (Enigmas de misterio, Libro-Juego). Eddig három része jelent meg spanyolul a 2007-ben alapított Zahorí Booksnak köszönhetően. Magyarul még csak az első kettőt adták ki a HVG könyvek gondozásában. A sorozat három része már lengyelül, angolul, olaszul, csehül, franciául, ukránul, baszkul, katalánul, oroszul, koreaiul is olvasható. Az olvasóknak 25 rejtélyes történet feladványait kell nyomozói furfanggal, logikával megfejteniük. Akár egyedül, akár csapatban is próbálkozhatnak. Az első rész Rejtélyes történetek, 25 furfangos fejtörő címmel 2021-ben jelent meg, a szövegek írója Ana Gallo, illusztrátora a katalán Víctor Escandell. A második rész, a Rejtélyes történetek, 25 tudományos fejtörő 2022-ben került a magyar közönség elé.
Az eddig bemutatott sorozatokon kívül elvétve találtam néhány, az elmúlt két évtizedben magyarra fordított spanyol gyermekkönyvet
Ilyen például a Cervantes-díjas, barcelonai születésű katalán írónő, Ana María Matute egyik gyermekkönyve, a Mezítlábország (Sólo un pie descalzo), amelyet a Typotex Kiadó jelentetett meg 2021-ben Mester Yvonne fordításában. Ana María Matutét a spanyol polgárháborút követő időszak egyik legjobb prózaírójaként emlegetik. 1925-ban született Barcelonában, és ott is halt meg 2014-ben. A Real Academia Española 1996-ban a tagjai közé választotta. 1976-ban irodalmi Nobel-díjra jelölték. Realista írónak tartják, de elbeszélő stílusában a modernista vagy szürrealista regényhez kapcsolódó technikákat is alkalmaz. Olyan fontos témák jelennek meg műveiben, mint a helyrehozhatatlan gyermekkor, az elszigeteltség, a káinizmus, az igazságtalanság, az erőszak, a magány, a tehetetlenség és a halál.
A Franco-diktatúra idején munkáját ellehetetlenítették, műveit megsemmisítették. A cenzúra korlátozásait a kezdetektől egészen a hatvanas évekig kellett elszenvednie, mikor is nemzetközi hírnevének köszönhetően nagyobb írói szabadságot kapott.
Gyermekeknek írt hatalmas életművéből eddig csak két könyve jelent meg magyarul, az első a Paulina, melyet a Móra Könyvkiadó adott ki 1975-ben Dezsényi Gyöngyi fordításában, a másik az előbb említett Mezítlábország. A Paulina (Paulina) spanyolul 1963-ban, a Mezítlábország 1983-ban jelent meg.
A Napraforgó Kiadó adta ki 2017-ben Rusznák György fordításában José Morán mesekönyvét, az Utazz 80 mesével a Föld körül címűt (La vuelta al mundo en 80 cuentos). Illusztrátora Eva María Gey. Sokféle népmesét közöl a világ legkülönfélébb tájairól.
A Naphegy Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2016-ban Marta Gómez Mata Anyukák világa (Un mundo de mamás) című könyve, melyet a Comanegra Kiadó 2009-ben jelentetett meg Spanyolországban. 2017-ben jelent meg az ugyancsak Marta Gómez Mata által írt és Carla Nazareth által illusztrált Nagymamák és nagypapák világa (Un mundo de abuelos). Ezt a két gyermekkönyvet én fordítottam magyarra. Szeretetteljes anyuka- és nagyszülőtípusokat mutatnak be játékos formában. A spanyol, katalán nyelvű kiadások nagy képeskönyvméretben láttak napvilágot, a Naphegy Könyvkiadó kisebb formátumban jelentette meg őket magyarul.
Arra a következtetésre jutottam, hogy az elmúlt évtizedekben a színes, változatos, fontos tabutémákat boncolgató, érzékenyítő spanyol gyermekkönyvkínálatból magyarra egyet sem fordítottak le. A magyar gyermekkönyvkiadók figyelmét inkább a fent listázott, kiskamaszok számára íródott sorozatok keltették fel, de ezek száma is elenyésző.
Nehéz megmondani, miféle akadályok hátráltatják a spanyol gyermekkönyvek hazai könyvpiacra történő bejutását
Ezeknek a kérdéseknek megválaszolása olyan háttérmunkát kívánna, melyre dolgozatom terjedelmi korlátai miatt itt nem vállalkozom. Azonban, bár e kérdésekre nincs konkrét válaszom, összeállítottam egy szubjektív, rövidebb listát a fordításra érdemes spanyol gyermek- és ifjúsági könyvekből.
A sort egy nagyon igényes gyermekkönyvkiadóval kezdem
Az 1889-ben alapított Edelvives, a Grupo Editorial Luis Vives kiadója fordításban is megjelentet gyerekirodalmi klasszikusokat. A sokféle gyönyörű gyermekkönyv, képeskönyv mellett nemrég egy olyan sorozatot indított, amelynek Benjamin Lacombe francia illusztrátor a művészeti igazgatója. Klasszikus történeteket adnak ki új köntösben. Például Robert Louis Stevenson A kincses sziget (La isla del tesoro) című ifjúsági regényét Étienne Friess lebilincselő, állatszereplős rajzaival: Isabel Soto a szöveg fordítója. A sorozat része Carlo Collodi Pinokkiója (Las aventuras de Pinocho) is, amelyet Carlos Gumpert Melgosa fordításában és a francia Justine Brax meghökkentő illusztrációival adtak ki.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Az Edelvives legtöbb képeskönyvének nincsenek korhatáros megjelölései, mint a sokat foglalkoztatott valenciai születésű illusztrátor, festő és szobrász, Ana Juan munkái esetében. Ana Juan többek között a New Yorker magazin illusztrátora, 1995-ben készítette az első címlapot a magazin számára. 2002 óta illusztrál gyermekkönyveket, ír és rajzol képeskönyveket. Számtalan műve jelent már meg az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Olaszországban is. Bár munkáinak esztétikai értéke kétségtelen, ő az egyik olyan illusztrátor, akinek különös, sötét hangulatú „silent book” képkönyvei talán a legnagyobb újdonságként szolgálnának a magyar könyvesboltok polcain. Emlékezetes, szöveg nélküli „képkönyv” Snowhite („Hófehérke”) című, 88 oldalas műve, de ilyen a 84 oldalas Circus („Cirkusz”) története is. Ez utóbbi először Olaszországban jelent meg 2010-ben, a Logos Kiadó gondozásában. Spanyolországban az Edelvives Kiadó jelentette meg 2017-ben.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A kiadó mindkét könyv műfaját horrornak nevezi
Ana Juan szürrealisztikus, szénnel rajzolt jelenetei fekete-fehér monokróm színvilágúak. Misztikus képeivel különös, elgondolkodtató világokat teremt. A Cirkusz főszereplője két iker kislány, akik a házuk előtt labdáznak, mikor egy titokzatos lény hatalmába keríti őket, hogy a szemközti házba sodródva félelmetes társaságban találják magukat. Ana Juan bevallása szerint a Cirkuszt nem gyerekeknek készítette, maga a történet töprengések sorozata életről és halálról.
Ana Juan különös témái, néhol hátborzongató, szokatlan képvilága miatt megosztó, ám mindenképpen figyelemre méltó művész.
A hazájában is igen népszerű francia Benjamin Lacombe több mint 40 illusztrált könyvvel, kétmillió eladott példányszámmal a különleges képi világok nagymestere, precíz és részletgazdag rajzai azonnal magukra vonják a figyelmet. Bármihez nyúl, mestermű születik a keze alatt. Ilyen például az Edelvives Kiadónál megjelent La sirenita („A kis hableány”) az Alicia-sorozata, az Ondina, Las brujas („A boszorkányok”), a Blancanieves („Hófehérke”), az El mago de Oz („Óz, a nagy varázsló”), a Curiosidades („Érdekességek”), a Frida, a Carmen, a Los superhéroes odian las alcachofas („A szuperhősök utálják az articsókát”) stb. is.
Bár az Edelvives kiadó leginkább képeskönyveiről ismert, jelentős a gyermek- és ifjúsági irodalom felhozatala is.
Figyelemre méltó, a 8–10 éves korosztályt célzó gyermekkönyvük az Ala Delta irodalmi verseny 3. helyezettje, Ramón García Dominguez és Javier Zabala Herrero könyve, a Renata toca el piano, estudia inglés, etc. („Renáta zongorázik, angolul tanul stb.”) című. Egy olyan kislányról szól a történet, akit az anyukája kényszeresen különórákra járat, így Renátának minden napja zsúfolt: iskola után szolfézs, angol és balett következik, csak éppen játékra nem jut ideje.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Egy másik, idei Ala Delta-díjjal kitüntetett gyermekkönyv, a Beatriz Berrocal által írt (illusztrátor: Verónica Aranda), 10–12 éveseknek szóló ifjúsági regény az 1963-ban, Dél-Afrikában játszódó Río Rojo („Piros folyó”). A fekete lakosság elnyomás alatt él, minden napjuk küzdelem. Shaka és barátai úszócsapatként ki akarnak jutni Japánba az olimpiai játékokra. Mindennap ezért harcolnak, edzenek rendületlenül egy kiszáradástól fenyegetett folyóban. Egyike azon kevés gyermekkönyveknek, amelyek a dél-afrikai apartheidról szólnak. Beatriz Berrocal Pérez izgalmas, reményteli háttértörténetbe ágyazza ezt az érzékenyítésre alkalmas politikai témát.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Ugyanennél a kiadónál jelent meg David Fernández Sifres 8–10 éves korosztálynak szóló könyve David Sierra rajzaival, a Cómo ríen las sirenas („Ahogy a sellők nevetnek”). A főszereplő egy hét és kilenc éves testvérpár, Miguel és Mercedes, akiknek egy nap azzal kell szembesülniük, hogy anyukájuk a tengerbe veszett. A könyv a gyászfeldolgozás módjait járja körbe tapintatosan, miközben a család mindennapjairól mesél.
Egy másik különleges könyv, a 10–12 éves korosztálynak szánt Kambirí a migráció, a menekülés, az otthonvesztés témáit dolgozza fel. Írója Luis Prats Martínez, illusztrátora Eva Sánchez Gómez. A kis Kambirí Maliból csónakon Európa felé tart egy könnyebb élet reményében az édesanyjával, aki azonban útközben életét veszti. Az olaszországi Lampedusa szigetéhez érve a kisváros orvosa veszi gondjaiba Kambirít, és több éven át mindent megtesz, hogy felkutassa az édesapját.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Említésre érdemesek a Libros del Zorro Rojo kiadó izgalmas gyermekkönyvei is
A 2004-ben Barcelonában alapított Libros del zorro rojo kiadványaira igényes szöveg és illusztráció, állandó kísérletezés jellemző. Bevallásuk szerint a kiadó nevében szereplő róka merész állat, és épp azért esett erre a névre a választásuk, mert merészség kell ahhoz, hogy az olvasót kibillentsék a komfortzónájából. Minden könyvük különleges műalkotás. Ilyen a feljebb már említett spanyol művész, Ana Juan Milagro para Helen („Csoda Helennek”) című 48 oldalas gyermekkönyve hat éven felülieknek, a szerző illusztrációival. A történet az amerikai író, aktivista, előadó Helen Kellerről szól, az első siket és vak diákról, aki az USA-ban egyetemi diplomát szerzett. A történet arra fókuszál, ahogy magántanára és élethosszig tartó társa, Anne Sullivan segítségével megtanul kommunikálni a világgal. Ezt az utat mutatja be érzékletes képeivel Ana Juan. Korábbi munkáira jellemzően itt is a fekete dominál.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A következő gyermekkönyvet az teszi különlegessé, hogy az első olyan képeskönyv, amely az egyik legkiemelkedőbb dél-amerikai író, az argentin Julio Cortázar szövegéhez készült. 2008-ban jelent meg, ugyancsak a Libros del Zorro Rojo kiadó gondozásában, a címe: Discurso del oso („A medve beszéde”), és Cortázar a barátja, a festő Eduardo Jonquières gyerekei számára írta 1952-ben. Ez a szöveg aztán bekerült az 1962-ben megjelent az Historias de cronopios y famas című könyvébe (magyarul 2006-ban jelent meg Kronópiók és fámák története címmel a L’Harmattan kiadó gondozásában).
A történet egy medvéről szól, aki egy épület vízvezeték-rendszerében járkálva szembesül azzal, milyen furcsa és magányos az emberek élete.
A színes, szerethető képi világ megálmodója az 1954-ben Madridban születetett Emilio González Urberuaga, aki 1982 óta készít illusztrációkat gyermek- és ifjúsági könyvekhez.[1] Elvira Lindo híres Manolito-sorozatát is ő illusztrálta.
A következő gyermekkönyv a spanyol polgárháború kitörése után egy hónappal, 1936-ban meggyilkolt spanyol költőóriás Federico García Lorca szövegének és Javier Zabala gyönyörűséges illusztrációinak az ötvözete, címe: Santiago. A kiadó 8 éves kortól ajánlja a kiadványt. Lorca 1918-ban, Granadában írta meg Szent Jakab és egy parasztasszony találkozásának a történetét. A kötet 2008-ban a Bologna Ragazzi Award különdíjában részesült. A leóni születésű Javier Zabala az Andersen-díj döntőse, többek között Lorca, Cervantes, Shakespeare, Csehov, Van Gogh szövegeinek illusztrátora, aki már több, mint nyolcvan gyermekkönyvet illusztrált, és néhányat saját maga írt is. Könyveit eddig tizenhat nyelvre fordították le.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Egy másik csoda, amit érdemes kézbe venni a Libros del Zorro Rojo kiadótól Gioconda Belli nicaraguai költő, író és Alicia Baladan uruguayi illusztrátor közös alkotása, a Cuando floreció la risa („Amikor szirmot bontott a nevetés”). Ötéves kortól ajánlják. A nevetés születését meséli el a történet, Enea és Alia játékos ismerkedésének lehet tanúja az olvasó. Az ő felhőtlen, szabad, szívbéli kacagásukat hallgatja elragadtatva az őserdő minden növénye és állata, s nevetésük erejétől kivirágzik a természet.
A következő ajánlásra méltó kiadó a nyolcvanas évek elején alapított Edebé csoport, a korábbi Don Bosco kiadó munkásságának folytatója
Spanyolországi tagjai a katalán és spanyol könyveket publikáló Edebé, a galiciai Rodeira, a baszk Glitza és a valenciai Marjal. Leányvállalataik működnek Argentínában, Chilében, Ecuadorban, Brazíliában és Mexikóban is. A kiadó az esélyegyenlőség jegyében tevékenykedik, céljuk a gyermekek és a fiatalok sokoldalú fejlesztése: a kognitív, érzelmi, pszichomotoros, transzcendens-spirituális képességek kibontakoztatása, annak a készségnek a fejlesztése, hogy a külső körülmények ellenére próbáljunk boldogok lenni. Az Edebé az egyik legizgalmasabb spanyol kiadó.
Raquel Pulido és Leire Salaberria könyve, a Tres peces rojos („Három aranyhal”) 8 éven felüliekhez szól. Martín egy kis lakásban él a szüleivel. Leghőbb vágya, hogy kutyája legyen, kis híján teljesül, mikor a szülei vesznek egy kétemeletes tömbházlakást. Csakhogy a fiú öröme nem tarthat sokáig, mert kamionsofőr apukája tüdőembóliát kap, és nem dolgozhat tovább, így anyagi gondjaik támadnak, ráadásul hozzájuk kerül az Alzheimerben szenvedő nagymama is az öregek otthonából, amit már nem tudnak finanszírozni.
A könyv a nehéz helyzetekhez való reményteli hozzáállás fontosságát hangsúlyozza.
Az Edebé kiadó egyik legtöbbet publikált írója a barcelonai születésű, katalán Jordi Sierra i Fabra, Spanyolország legelismertebb gyermek- és ifjúsági írója. Rengeteg hazai és nemzetközi díj győztese, a spanyolok 2022-es Hans Christian Andersen-díjra jelölt írója. 1975-ben jelent meg az első könyve, azóta 2021-ig összesen 527 művet publikált. Ebből a hatalmas, sokszínű életműből mindössze egyetlen könyve jelent meg magyarul 2005-ben, a Mandorla Ház gondozásában, A reppelő papagáj rejtélye címmel.
Az Edebé kiadónál megjelent művei közül hadd említsem a Periscopio-sorozatban kiadott La desaparición de Julia („Júlia eltűnése”) címűt. A történet azzal indít, hogy késő este van, a kamasz Júliának haza kellene érkeznie, de hiába várja az édesanyja, a telefonja is ki van kapcsolva. A könyv a Júlia eltűnését követő huszonnégy órát mutatja be. Ahogy telik az idő, úgy csökken az esély arra, hogy a fiatal lányt életben találják. Az keresők tudják, hogy az első huszonnégy órától függ minden. Jordi Sierra i Fabra erőssége, hogy a könyvei letehetetlenül izgalmasak. A történetben nemcsak a család kínjai tárulnak az olvasó elé, hanem Júlia barátainak kétségbeesése is, az a folyamat, ahogyan szerelmi, iskolai, otthoni gondjaik eltörpülnek a lány eltűnésének súlya alatt.
Ugyancsak az Edebé kiadó gondozásában jelent meg az El hado padrino („A tündér keresztapa”) című ifjúsági regény, a Premio Edebé de Literatura 2022-es évi döntőse. Írója Anaïs Baranda Barrios, illusztrátora María Brenn. A kiadó 12 éves kortól ajánlja az olvasók számára. A főszereplő Lucila különcnek érzi magát: kopasz, sok fülbevalót és bő, fiús ruhákat hord. Édesapjával és két testvérével él. Pár éve elhunyt az anyukája, akinek megörökölte a régi gitárját, ami sajnos eltört. Úgy dönt, benevez egy tehetségkutató versenyre, hogy egy új, jó gitárt vehessen, de ehhez divatosabb ruhák kellenek és egy használható gitár. Az interneten szörfözgetve talál rá egy weboldalra, ahol kívánságteljesítő tündér keresztanyákat lehet bérelni. Viccből kitölti az űrlapot, és alig jut szóhoz, amikor másnap reggel a szobájában találja Calistót, rikító rózsaszínben pompázó tündér keresztapját. Calistóban és Lucilában sok a közös, például mindketten kilógnak a megszokott keretek közül.
Egy olyan modern Hamupipőke története ez, aki még a Covid-világválságot is megtapasztalta.
Az Edebé kiadó jelentette meg az egyik legfontosabb tabutémát feldolgozó ifjúsági könyvet is, Maite Carranza Palabras Envenenadas („Mérgezett szavak”) című regényét, mely a családon belüli szexuális abúzusról szól. A könyv 2010-ben a Premio Edebé de Literatura fődíjában részesült. A történet azt járja körül, mi történt a már négy éve eltűnt, akkor 15 éves Bárbara Molinával. A szerkezete nagyon érdekesen épül fel. Minden fejezet másvalaki hangján szólal meg (Barbara édesanyja, az üggyel foglalkozó nyomozó és Barbara is mesél). Megrázó, szívet tépő titkokkal teli, nehéz, de nagyon fontos könyv. Az Edebé kiadó kiadványaira egyébként is érdemes odafigyelni.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Az 1998-ban alapított, idén huszonötödik évébe lépő Media Vaca („Fél tehén”) kiadó, ahogy azt a neve is sugallja, egyike a különleges spanyol kiadóknak
A gyermekkönyveiket ismertető előszóban kifejtik, hogy szerintük a tehén a legcsodálatosabb állat a világon. Szebbé teszi a mezőt, valamint a művészek és költők inspirációjának forrása. A tehén egyik gyomrának a neve azonos a könyv szóval (libro), ami nem csoda, mert a könyv a Media Vaca kiadó szerint a második legcsodálatosabb állat a világon.[2] Bár néha bemaszatoljuk, jól mutat a könyvespolcon, s általa érnek el hozzánk a művészek és költők gondolatai. A tehén kérődző állat, megeszi, lenyeli, aztán felöklendezi, újra megrágja, és újra lenyeli, amit már egyszer megevett. Úgy vélik, minden olvasónak így kellene viszonyulnia a könyvekhez. Vissza-vissza kell térnünk olvasmányélményeinkhez, hogy újra- és újraolvasva jól megemészthessük őket.
A gyerekekről azt írják, hogy a könyvek mellett ugyanannyit tanulnak a hangyáktól, a kövektől, a legyektől vagy a pókoktól is. A kicsik játék közben nem fáradnak el a tanulásban. Ezért nem szabad unalmas könyveket kiadni, mert azokkal csak elvesztegetnék a drága időt, amit a ganajtúró bogarakat megfigyelésére fordíthatnának.
Unalmas könyveket csak olyanok írnak, akik azt hiszik, az író feladata a felnőtteknek szőtt szöveget a gyerekekre szabni. Ezt a hitvallást követve évenként csak néhány könyvet adnak ki, de sajátos stílusuknak, meglepő ízlésviláguknak köszönhetően nagy az olvasótáboruk.
Az egyik náluk megjelent kedvencem Miguel Calatayud gyermekeknek szóló képeskönyve. 2012-ben Calatayud volt Spanyolország jelöltje az Astrid Lindgren-emlékdíjra. 2001-ben megjelent El mundo al revés („Fordított világ”) című képeskönyvének alapötlete a megjelenését követő huszonkettedik évben is megállja a helyét. Fordított világban élünk: ahelyett, hogy azért dolgoznánk, hogy éljünk, azért élünk, hogy dolgozzunk; ahelyett, hogy kimozdulnánk, és felfedeznénk a világ olyan csodáit, mint például az Iguazú-vízesés, arra várunk, hogy a vízesés toppanjon be hozzánk a televízió képernyőjén keresztül. A képeskönyvben negyven meghökkentő jelenet tárul elénk. Piroska falja fel a farkast, tehenek figyelik a vonatból, ahogy az emberek békésen legelnek, halak halásznak horgászokat, egy felbőszült bika szúrja le a torreádort, a tigris idomítja a cirkuszi idomárt, a kutya sétáltatja az embert, az elefántot légy tapossa el, az emberek pedig a hátukon cipelik a járműveiket. Az abszurd jelenetek arra biztatnak, hogy gondoljuk újra a normalitásról formált prekoncepcióinkat.
Folytatom a sort Spanyolország külföldön legismertebb kiadójával, az 1988-ban alapított galíciai Kalandrakával
Kezdeti céljuk olyan gyermekkönyvek megjelentetése volt, melyekben a képi világé a főszerep, és a szöveg újszerű, különleges. Így született meg annak idején Libros para soñar („Álmot hozó könyvek”)-sorozatuk. Nevükhöz fűződik a legjobb képeskönyvért járó nemzetközi Premio International Compostela-díj, valamint a legjobb gyermekverskötetért járó Orihuela-díj is.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Az egyik meghatározó Compostela-díjas alkotás a Bandada („Madárraj”) című lírai hangvételű képeskönyv, amely 2012-ben nyerte el az elismerést. Akkor 256 pályamunkából választották ki a legjobbat. A nyertes a mexikói María Julia Díaz és David Daniel Álvarez lett.
A képeskönyv főszereplői emberként viselkedő madarak. A képeket kísérő nagyon kevés szöveg arra vezeti rá az olvasót, hogy tisztában kell lennünk azzal, honnan jövünk, merre tartunk, milyen értékeket viszünk magunkkal, miféle hibákat követtünk el, és merre kell haladnunk a jövőben.
A képeskönyv különlegessége, hogy az illusztrációk grafitceruzával készültek.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Nekünk, magyaroknak hatalmas öröm, hogy a 2019-es év Premio International Compostela-díját Máray Mariann El perro de Mimo című pályamunkája kapta. A képeskönyv El perro de Milu („Milu kutyája”) címen jelent meg. Ennek a rendkívüli alkotásnak, amelyet azóta már kiadtak spanyol, katalán, portugál, olasz, baszk, galíciai, angol és koreai nyelven is, nem készült magyar kiadása. A történet egy kislány és egy kutya kapcsolatáról, a feltétel nélküli szeretetről szól.
Máray Mariann képi világára jellemzően ez a képeskönyv is színes, részletgazdag, játékos. 2023-ban az illusztrátor újabb alkotása jelent meg Spanyolországban:
Clarice Lispector ukrajnai születésű író La vida intima de Laura („Laura magánélete”) című katalán gyermekkönyvéhez készített rajzokat.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Sok gyermek- és ifjúsági könyvről lehetne még szó, amit érdemes volna a magyar gyermekek kezébe adni, most egy megrázó, fontos képeskönyvvel zárom a sort
Ximó Abadía alkotása, a Frank 2018-ben jelent meg katalánul a DIBBUKS gondozásában. Ez a gyermekkönyv a Franco-diktatúrát mutatja be kevés szöveggel, a képek erejével. Egy olyan korszak tárul elénk a könyv lapjain, amely még mindig sokszor tabutéma. A diktátor történelmi emlékezetének felidézésével alkalmunk nyílik beszélni az önző hatalmi vágyról, amely ma is milliókat nyomorít meg. A képeskönyv segít megmutatni a kicsiknek Franco tetteit, a diktátorok kegyetlenségét és hatalomra jutásuk következményeit.
Simon Réka Zsuzsanna
Olvassátok el szerzőnk korábbi írását a spanyol gyerekirodalomról és a vele készült interjút is
Bibliográfia
Abadia, Ximó. Frank. Madrid: DIBBUKS, 2018.
Baranda Barrios, Anaïs – Brenn, María. El hado padrino. Barcelona: Edebé, 2022.
Belli, Gioconda – Baladan, Alicia. Cuando floreció la risa. Barcelona: Libros del Zorro Rojo, 2016.
Berrocal, Beatriz – Aranda, Verónica. Río Rojo. Madrid: Edelvives, 2023.
Blue Jeans. Csókolj meg, hogy ne beszéljek!. Ford. Seres Krisztina. Budapest: Ciceró Kiadó, 2014.
Blue Jeans. Dalok Paulának. Ford. Seres Krisztina. Budapest: Ciceró Kiadó, 2012.
Blue Jeans. Ugye, tudod, hogy szeretlek?. Ford. Seres Krisztina, Budapest: Ciceró Kiadó, 2013.
Calatayud, Miguel. El mundo al revés. Valencia: Media Vaca, 2001.
Carranza, Maite. A boszorkányok háborúja. Ford. Rédei Katalin. Dunakeszi: Mandorla Ház, 2006.
Carranza, Maite. Palabras envenenadas. Barcelona: Edebé, 2010.
Collodi, Carlo – Brax, Justine. Las aventuras de Pinochio. Ford. Gumpert Melgosa, Carlos. Madrid: Edelvives, 2018.
Cortázar, Julio – González Urberuaga, Emilio. Discurso del oso. Barcelona: Libros del Zorro Rojo, 2008.
Díaz, María Julia – Álvarez, David Daniel. Bandada. Pontevedra: Kalandraka, 2012.
Fernández Sifres, David – Sierra, David. Cómo ríen las sirenas. Madrid: Edelvives, 2021.
Gallego García, Laura. Az Idhún emlékezete I.: Az ellenállás. Ford. Ruppl Zsuzsanna. Budapest: Delta Vision, 2014.
Gallego García, Laura: Idhún emlékezete II.; Triáda I–II. Ford. Ruppl Zsuzsanna. Budapest: Delta Vision, 2014.
Gallo, Anna – Escandell, Víctor: Rejtélyes történetek, 25 furfangos fejtörő. Budapest: HVG, 2021.
Gallo, Anna – Escandell, Víctor: Rejtélyes történetek, 25 tudományos fejtörő. Budapest: HVG, 2022.
García Dominguez, Ramón – Zabala Herrero, Javier. Renata toca el piano, estudia inglés, etc. Madrid: Edelvives,1993.
García Lorca, Federico – Zabala, Javier. Santiago. Barcelona: Libros del Zorro Rojo, 2013.
Gómez Mata, Marta – Nazareth, Carla. Anyukák világa. Ford. Simon Réka Zsuzsanna. Budapest: Naphegy Könyvkiadó, 2016.
Gómez Mata, Marta – Nazareth, Carla: Nagymamák és nagypapák világa. Ford. Simon Réka Zsuzsanna. Budapest: Naphegy Könyvkiadó, 2017.
Juan, Ana. Circus. Madrid: Edelvives, 2017.
Juan, Ana. Milagro para Helen. Barcelona: Libros del Zorro Rojo, 2019.
Juan, Ana. Snowhite. Madrid: Edelvives, 2014.
Lindo, Elvira. Pápaszemes Manolito. Ford. Ruppl Zsuzsanna. Budapest: Espanexpo, 2004.
Lindo, Elvira. Szegény Manolito!. Ford. Ruppl Zsuzsanna. Budapest: Espanexpo, 2006.
Lindo, Elvira. Tök jó vagyok!. Ford. Ruppl Zsuzsanna. Budapest: General Press, 2010.
Lispector, Clarice – Máray, Mariann. La vida intima de Laura. Pontevedra: Kalandraka, 2023.
Máray, Mariann. El perro de Milu. Pontevedra: Kalandraka, 2019.
Matute, Ana María. Mezítlábország. Ford. Mester Yvonne. Budapest: Typotex Kiadó, 2021.
Matute, Ana María. Paulina. Ford. Dezsényi Gyöngyi. Budapest: Móra Könyvkiadó, 1975.
Morán, José. Utazz nyolcvan mesével a föld körül. Ford. Rusznák György. Budapest: Napraforgó Kiadó, 2021.
Muñeru, Maria. Dzsószer fáraó ünnepe. Ford. Rusznák György. Budapest: Napraforgó Kiadó, 2022.
Muñeru, Maria. Thutankhamon átka. Ford. Rusznák György. Budapest: Napraforgó Kiadó, 2017.
Prats Martínez, Luis – Sánchez Gómez, Eva. Kambíri. Madrid: Edelvives, 2020.
Prosper, Mérimée – Lacombe, Benjamin. Carmen. Madrid: Edelvives, 2017.
Pulido, Raquel – Salaberria, Leire. Tres peces rojos. Barcelona: Edebé, 2022.
Rhei, Sofía. A dodó rejtélye. Ford. Vancsó Éva. Hajúböszörmény: Főnix Könyvműhely, 2017.
Romero Mañas, Pedro. Telihold klub. Ford. Kiss Viktória. Budapest: Carta Teen Kiadó, 2022.
Sánchez Vegara, Maria Isabel. Albert Einstein. Budapest: HVG, 2021.
Sánchez Vegara, Maria Isabel. Anne Frank. Budapest: HVG, 2021.
Sánchez Vegara, Maria Isabel. Coco Chanel. Budapest: HVG, 2021.
Sánchez Vegara, Maria Isabel. David Attenborough. Budapest: HVG, 2021.
Sánchez Vegara, Maria Isabel. Jane Goodall. Budapest: HVG, 2021.
Sánchez Vegara, Maria Isabel. Marie Curie. Budapest: HVG, 2021.
Sierra i Fabra, Jordi. A reppelő papagáj rejtélye. Dunakeszi: Mandorla Ház, 2005.
Sierra i Fabra, Jordi. La desaparición de Julia. Barcelona: Edebé, 2020.
Stevenson, Robert Louis – Friess, Étienne. La isla del tesoro. Ford. Soto, Isabel. Madrid: Edelvives, 2020.
[1] Az 1962-ben kiadott eredeti művet Paul Klee illusztrálta.
[2] „Uno de los estómagos de la vaca se llama libro, y no debe extrañarnos, porque el libro es el segundo animal más extraordinario…”