Önérvényesítő vagány gyerekek, az óvodai mindennapok rutinja és képtelen kalandok, tetves fejek és megszöktetett óvó néni, sőt még hollywoodi karrier is helyet kap Szabó Borbála nagyobb ovisoknak és kisebb iskolásoknak szóló rendkívül szórakoztató könyvében.
A Katica csoport tagjai először is elhatározzák, hogy a szerintük borzasztóan elcsépelt csoportnevüket megváltoztatják valami újra, olyanra, ami mindannyiuknak tetszik. Egy demokratikus kupaktanács után a Ló név mellett teszik le voksukat, majd hiába sopánkodnak az óvó nénik a szerintük egyáltalán nem kedves elnevezés miatt, a gyerekek kiszöknek az óvodából, nekivágnak a bürokrácia útvesztőinek, és sikerül is megszerezniük a különböző hivataloktól az engedélyt a névváltoztatásra.
Az első mese már előrevetíti, hogy ebben a kötetben az óvodások hétköznapjai bizony jócskán kiegészülnek majd abszurd jelenetekkel (ha a hétköznapiak nem lennének olykor szintén eléggé abszurdak).
A sikeres névváltoztatás után immár a Ló csoport tagjaiként folytatódnak a gyerekek izgalmas kalandjai, amelyekben minden mostani és egykori óvodás ismerősként üdvözölhet bizonyos jeleneteket.
Ám az olyan mindennapos, de nem kevés bosszúságot okozó események, mint a kötelező délutáni alvás, a tetvek megjelenése vagy a gyerekek által játszott szerepjátékok mellett az ovisoknak különleges élményekben is részük lesz. Például az egyik kislány apukája egy egész napot eltölt az oviban a kislánya helyett, aki aznap nem akar az intézménybe látogatni, s megjelenik egy valódi herceg is, aki egyenesen a Csipkerózsikából érkezik az óvodába, méghozzá lovon, és mindjárt meg is szökteti Teca óvó nénit.
A sikeres karácsonyi betlehemes műsor után pedig az egész Ló csoportot leszerződtetik Hollywoodba, ahol minden gyerekből főszereplő lesz. Mivel azonban a hírnév nem minden, a kis sztárok a szomorkodó óvó nénik és főleg az olvasók örömére visszaszivárognak a Ló csoportba.
Szabó Borbála meséi nagyszerűen leképezik a kisgyerekek gondolkodását, amelyben súrlódás nélkül megfér egymás mellett a valóság és a képzelet. A könyvben az óvodások mindennapi dolgaira és fantáziájára épülő történetek szerepelnek, és e két alappillér éppen olyan otthonosan keveredik egymással, ahogy egy gyerek fejében még teljesen természetesen állnak össze kerek világgá. A szövegben azzal a fajta humorral találkozunk, amelyen a felolvasó és a hallgatóság is kiválóan mulat, anélkül, hogy felnőtteknek szóló utalgatásokra ismernénk.
Üdítő könnyedsége a meséknek, hogy
nem erőlteti didaktikusan a családi élet, a házasság, a gyermeki lét bonyolultságát, nem akarja mindenáron megmagyarázni, hogy mit szabad, mit nem,
hogy el lehet-e különíteni a tetves és nem tetves gyerekeket, vagy épp a férfi és a női szerepeket, hogy az óvó nénik sarokba állíthatnak-e valakit (esetünkben éppen az apukát, így ez történetesen viccesen sült el). Itt egy teljesen hagyományos hazai óvoda szerepel, talpraesett gyerekekkel, jóakaratú óvó nénikkel, akik ügyesen közbelépnek, ha az élelmes ovisok véletlenül mégiscsak elakadnának egy-egy probléma megoldásában. Óvodásaink ugyanis még ösztönösen jól cselekednek, például hiába különíti el őket a védő néni tetvesekre és tetvetlenekre, mire a szülők jönnek, már önfeledten játszanak egymással a két csoport tagjai, ahogy kell, a fejüket összedugva. És ebben foglalható össze a Ló csoport erőssége: mindent együtt terveznek el, majd közösen is hajtanak végre. Legyen szó névváltoztatásról, a síró Teca néni felvidításáról, papás-mamásról vagy éppen „bogárkázásról”, mikor a vérszívókkal játszanak. Ha pedig valami tanulságot mindenképpen le kell vonnunk, azt is kap az olvasó, hiszen
a könyv végén a gyerekek arra a következtetésre jutnak, hogy a csoport mégiscsak más, mint sok gyerek külön-külön.
Baranyai (b) András rajzai szokás szerint iszonyú viccesek, lehet nézegetni őket függetlenül a szövegtől. Az a fajta illusztráció, ami önmagában is megél, Szabó Borbála prózájával együtt viszont annyira kerek egész lesz, mint az óvodások fejében a valóság és a képzelet összjátéka. Remek párosítás.
Óvodásoknak szóló, de felnőtteket is szórakoztató, gördülékeny, sallangmentes és humoros nyelvezettel megírt mesék ezek, amelyeket megpróbálhatunk lefekvés előtt is felolvasni, csak akkor előre fel kell vértezni magunkat a „légyszi, még egyet!” kérés ellen, illetve készüljünk fel rá, hogy a gyerek szeméből kimegy az álom a nevetéstől.
Szokács Eszter
Szabó Borbála: Kalandok a Ló csoportban
Illusztráció: Baranyai (b) András
Pagony, 2023
64 oldal
3990 Ft