Tizenhat magyar mondát és Ámi Lajos különleges cigány meséit olvashatjuk Lázár Ervin hangján a Korona és kard című kötetben, amelyekhez Herbszt László páratlan illusztrációkat készített. A kötet egyedülálló módon ad képet Lázár késői alkotói korszakáról, valamint hitet tesz a cigány mesék és a magyar mondák továbbélésének fontossága mellett is.
Egészen más hangot hallunk ezekben a történetekben, mint, mondjuk, a Négyszögletű kerek erdő meséiből, a Berzsián és Didekiből vagy A legkisebb boszorkányból. Érezzük, hogy Lázár itt elhagyta a csengő-bongó mesélős hangját, ezekben a történetekben már nincs ott az a mindenre képes tündérvilág, kiveszett a gyermeki könnyedség, a csoda, a színes-szagos leírások, de cserébe van valami egészen más.
Míg a meseszövegei erősen megmártóznak a tündérmesék világában, s Lázár remekül játszik az ismerős formákkal és fordulatokkal, addig ezekben a történetekben valamiféle ősi tudást kutat, ezáltal a szövegek hangulata misztikussá, transzcendenssé válik.
Tudjuk, hogy ezek a novellák nagyon nehezen születtek. Lázár Ervin élete utolsó évtizedében küzdött az írással, csak keservesen kerekedtek ki a történetei. Pedig ötlete volt rengeteg, ezeket le is írta, ám kidolgozásuk időigényes és munkás volt. Még a teljesen készek közül is csak keveset mutatott meg az olvasóinak. Éppen ezért különösen fontosak azok, amelyek megjelentek. Ámi Lajos meséit 2001-ben rendezte könyvvé, a Magyar mondák pedig halála előtt egy évvel, 2005-ben jelentek meg.
Mondák bűvöletében
Nagy öröm, hogy most egy kötetben szerepelnek a magyar mondák és a cigány mesék. Így szembesülünk azzal is, hogy Lázár képes volt hidat emelni a többségi és a kisebbségi kultúra közé: ahogy a magyar mondák segítségével a saját kultúránk gyökereit ismerhetjük meg, úgy a cigány mesékkel egy kisebb világ sajátos színei válnak láthatóvá.
A népmesék mind a cigány származású Ámi Lajos mesemondó gyűjtéséből valók. Ámi az apjától és a katonatársaitól hallott történeteket gyúrta mesévé, amelyeket olykor akár éjszakákon át is folytatni tudott. Ízes hangja nagyszerűen vegyül a modern világ elemeivel: Az aranygerlicében például a hercegből párttitkár válik, Király Kis Miklós pedig az újságból értesül Tündér Tercia létezéséről. Ámi meséiben fontos és visszatérő motívum a kiemelkedni és érvényesülni képes cigány alakja is: az igazság olykor nem az ő oldalán van, de ezekben az esetekben Isten az, aki megsegíti a hőst.
In medias res kezdődnek ezek a történetek, majd letisztultan, sallangoktól mentesen folytatódnak. Lázár célja ugyanis, hogy a magyar történelem legfontosabb epizódjainak esszenciáját adja vissza, megtisztítva az idők folyamán rárakódott pluszjelentésektől.
Bár sem a magyar mondák, sem a cigány mesék nem igazi Lázár Ervin-történetek, hiszen mindkét esetben már meglévő szövegeket dolgozott át a szerző, e novellákon mégis erősen átragyog Lázár zsenije. Ahogy Pompor Zoltán megfogalmazta a kötet utószavában: „felismerhetőek az ujjlenyomatai, s ezektől mind a mondák, mind pedig a cigány népmesék valódi Lázár-mesékké formálódnak, hiszen átragyog rajtuk értékrendje, világlátása”. Lázár teszi élővé és elevenné ezeket a szövegeket.
Mentés másképp
Tulajdonképpen mi is történik itt? Lázár meglátta ezekben a régi szövegekben az értéket, a kincset, ezért döntött úgy, hogy leporolja őket, lefordítja a mai kor gyermekei és fiataljai számára is érhető nyelvre, ezáltal közel hoz két olyan világot, amelyet a mai fiatalok már csak zárványként ismernek, amelyekhez nem igazán vannak kapcsolódási pontjaik. Lázár azonban ezeket a hálókat szőtte újjá: a távollevőt teszi ismerőssé. És ez óriási érdem! A szerző átmentette a régi és már ismeretlen korok értékeit, azokat újra élővé és elevenné tette. Lázár erejét mutatja az is, hogy ezeket a történeteket képes úgy újramesélni, hogy megőrzi az eredeti szövegek hangját, Ámi Lajos stílusát, miközben a mesék a kortárs olvasók számára is könnyen befogadhatók, érthetők maradnak.
A magyar mondák témái ismerősek a számunkra, történelmünk legfontosabb eseményei elevenednek meg bennük, a Lázár Ervin által újramesélt mondák azonban sokkal drámaibbak és feszesebbek az „eredeti” szövegeknél.
Lázár Ervin utolsó éveiben a saját múltjával, életével, örökségével is szembenéz: számvetést készít. A Csillagmajor novellái például a szerző szülőföldjén játszódnak, és több életrajzi mozzanatot is tartalmaznak. A hétköznapi helyszín azonban mitizálódik: Alsórácegresből varázslatos, fiktív univerzum válik. Ebbe a mitikus térbe azonban átszűrődik a valós, a történelmi idő.
A Csillagmajor a gyermekkort konzerválja, de a megőrzés és a múltba tekintés vezethette Lázárt akkor is, amikor Ámi Lajos meséit és a magyar mondákat lefordítja saját korának nyelvére. A szerző ezeken a történeteken keresztül kutatja saját örökségét, próbálja megfogalmazni a maga magyarságát is. Tudta, hogy a múlt éppúgy átszövi a jelent, ahogy a történeteit a tündérmesék világa. Ahhoz, hogy megértsük magunkat, a jelenünket, ismernünk kell a gyökereinket is. Ahogy Pompor is kiemeli az utószóban: „ha elfelejtünk emlékezni, a múlt értékeit megőrizni és továbbadni, akkor a következő generációk számára örökre elvesznek az évezredeken át megőrzött történetek”.
Lázár tehát vállalta a feladatot, hogy a meséken keresztül továbbörökítse az ősi tudást. „A falusi mutatványos utolsó trükkjeként pedig ránk bízta az élet titkát.”
A mostani kiadásban ezek a mesék Herbszt László illusztrációival válnak igazán teljessé. Herbszt továbbhalad azon az úton, amit már a Ribizli a világ végén című magyar népmesegyűjteménnyel vagy A kalóz királylánnyal megkezdett. Építkezik a népmesei motívumokból, de tovább is fejleszti őket. Az illusztrátor nagy érdeme, hogy minden esetben eltalálja azt a pontot, ahol az adott történet csúcsra jár vagy átfordul, és ezt olyan árnyaltan képes megjeleníteni, hogy a szövegek általuk még tovább gazdagodnak. Zseniális az is, ahogy Herbszt ezekbe az illusztrációkba beleviszi a mesék misztikumát, transzcendens voltát.
Ez a kötet tehát több szempontból is kivételes: képet ad Lázár kései alkotói korszakáról, hidat ver két eltérő világ közé, miközben páratlan képekkel gazdagítja vizuális kultúránkat.
Kocsis Katica
Lázár Ervin: Korona és kard
Illusztráció: Herbszt László
Móra Kiadó, 2020
201 oldal
3999 Ft