Hogyan szerezzünk tíz nyugodt percet, ha eltérő a gyerekek életkora?
Ilyen gyakorlati szempontoknak alávetve is megállja a helyét Sikó-Barabási Eszter és Karda Zenkő illusztrátor munkája. Ha pedig esztétikai minőséget keresünk, úgy még értékesebb választásnak tűnik a marosvásárhelyi Kreatív Kiadó kötete.
A Mesék az Ég-boltból mesenovelláiban a klasszikus népmesék világa a 0–6 évesek hétköznapjainak eseményeivel ötvöződik. Samu, Sári, Emma és Picimici családi történeteihez azonban a szerző olyan különleges nyelvet talált, amely játékosan személyes, egységesen irodalmi és gyermeki. A hangzó nyelvre építő jellegénél fogva lekötheti a legkisebbet is.
A kötet két kezdő meséje, a Samulegény csillaga és Az üzenet, és még pár másik mese igen ritka formában született: rímes-ritmikus próza. A kisgyerekek számára különösen fontos hangzó nyelv zeneszerűen hullámzó mondatokban ér el a gyermekek érzékeihez, tudatához.
„Bizony, engem megátkoztak, hogy csak rosszat okozzak. Rossz tanácsot osztogassak, minden bajt csak fokozzak.”
A kötet valamennyi mesenovellája – a nem rímesek is – él a kicsiket elbűvölő hangszimbolika és egyéb hangzós nyelvjátékok lehetőségével. Külön hangsúlyt kapnak az érzékek: az ízlelés, a tapintás „rettentő-rekkentő légrepesztő”, „fonnyad a jókedv, a labda nem pattan”, „bátran belepisolygott a kék péntek hajnalba, s még egyet szippantott anya illatából”.
A történetekben a bölcsődés és az óvodás korú szereplők perspektívája hangsúlyos és átélhető, hiszen a hétköznapi gesztusok és tárgyak megelevenednek a megszemélyesítés, animisztikus és mágikus szemlélet által.
„De Picimici szeret tüsszenteni, s olyankor a kis fehér lényecskék táncolnak a szeme előtt, szédítően gyorsan keringenek. Meg is lehet fogni őket, de amikor Picimici kinyitja a markát, meglepve látja, hogy megszöktek. A fehérek sokan vannak, és szinte mindenhol. Kár, hogy legjobban egymással szeretnek fogócskázni, bújócskázni.”
A mondatok nyelvi logikája és a szóhasználat gyerekszerűségében hiteles, ugyanakkor gyönyörködtető, legfőképpen a mágikus gondolkodás mesei keretű ábrázolásának köszönhetően.
A Pitypang-nászból vett idézet a rímes szövegre is példa:
„– Pitypang-nász lesz! – súgta meg egy fecsegő vörösbegy. – Tudnod kell, hogy minden kertben csak egyetlen herceg terem, de rengeteg pitypanglány. Nyolcmillióvalahány! S mivel pont ma van a nagy nap, talány az, hogy kit választnak. Azaz kit választ ó, a pitypangok hercege, Pitypangeló.”
A csodás elemeket, meselényeket és antropomorf tárgyakat, növényeket felvonultató történeteknek nemcsak életkori aktualitásuk, de súlyuk is van
Ezek a kimondatlan tanulságok, megnyugtató megoldások épp úgy a történetbe, cselekménybe rejtettek, akár csak a népmesékben. Samulegény megtanul udvarolni, áldozatot hozni, együttérezni, és így megtalálja az igazit.
Emma elidegenedik óvodás barátaitól, de megtanul nézőpontot váltani és megbocsájtani.
A fehér szarvast kiközösítik, magára hagyják a szülei is, mégis segítőkre, gondoskodásra talál, és sikerül megőriznie a reményt abban, hogy a kiközösítés ellenére is helyt tud állni, és a maga módján be tud illeszkedni a közösségbe.
A kastély című meséből egy születéstörténet ismerhető meg egy magzat perspektívájából.
Ezekben a történetekben az otthon, a családi kapcsolatok is varázsközegben léteznek, az átlépések, átváltozások, a csodás megoldások minden mesenovellában az adott szöveg világához idomulva finomabbak vagy erősebbek.
Néha csak annyi kell, hogy a gyermeki fantáziában megjelenjen egy kis bogár, és megszólaljon. Máskor a csillagok, hegyek és dombok közbeavatkozására is szükség van. A kötet szerzője tudja, hogy milyen alaphelyzetben hogyan kell a csodát adagolni, könyve a hétköznapiság és rendkívüliség aránytartásában a legerősebb.
Ezen felül alaposan kiaknázza a mesélés közben felhangzó nyelv gyönyörködtető szerepét.
Harmath Artemisz
Sikó-Barabási Eszter: Mesék az Ég-boltból
Illusztráció: Karda Zenkő
Kreatív Kiadó, 2019.
48 oldal
2400 Ft