Mindenki más elvárásokkal indul neki egy gyerekkönyv olvasásának
Van, aki azt értékeli, hogy mennyire megfelelő a nyelvezet a könyv által megcélzott korosztálynak, van, akit az nyűgöz le igazán, hogy milyen messzire mer elbarangolni a szerző a fantázia szövevényes világába, és akad olyan, aki számára az a fontos, hogy a történet mennyire élvezhető akár felnőtt fejjel is, ezáltal is a gyerek-szülő közös olvasás élményét szorgalmazva. Ideális esetben ezek együtt is jelen vannak, legalábbis mindenképp erősítik egymást.
Számomra viszont egy gyerekkönyv (vagy rajzfilm) egyik legfontosabb erénye – a kimunkáltság és a humor mellett – az, hogy mennyire képes releváns, aktuális problémákat, tapasztalatokat érzékeltetni. Úgy hiszem, hogy a jó művészet eszközöket, kérdéseket, felvetéseket, betekintéseket nyújt az életbe, így félig-meddig segít felkészülni arra. A Bezzeg Soma szívsajgása kiválóan megfelel ennek a kritériumnak, hiszen szó esik benne félelemről, makacsságról, egyedüllétről, szorongásról, szerelemről, olyan – látszólag közhelyes, mégis alapvető dolgokról, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembe kell, hogy nézzen.
Öröm látni, hogy nemcsak rengeteg mesekönyv jelenik meg évente a magyar piacon, hanem ezek jelentős része nem csupán szövegileg, de vizuális megjelenésükben is igazán igényes munkák.
Ez alól Csák-Nagy Kriszta könyve sem kivétel: Bezzeg Soma szívsajgása fordulatos, humoros, helyenként kissé szomorkás, de összességében mégis vidám történetekkel sodorja magával az olvasókat. Ragányi Ágnes illusztrációi pedig egyáltalán nem maradnak alul a mesék bravúrossága mellett: a pasztell színek szerethetően mutatják be a falu lakóit és az ő kalandjaikat.
Grandiózus események helyett a leghétköznapibb történetek válnak a mesék tárgyává
Egy szülinapi zsúr, amit tönkre akar tenni az Ünneprontó, a nagytakarítás közben talált régi emléktárgyak hatására feltörő nosztalgia, a felhős időjárás miatt a szereplőkre telepedő szomorúság és egyéb, hasonlóan közismert tapasztalatok. A karakterek szintén igazán emberiek, nem természetfölötti jelenségekkel, szuperhősökkel, sárkányterrorizálókkal vagy trollijesztegetőkkel van tele a könyv, hanem abszolút hétköznapi figurákkal.
Az események Pitypalattyfalván játszódnak. Sokszor annyira emberiek, hogy nehéz azt gondolni, hogy a valósággal való bármilyen hasonlóság valóban csupán a véletlen műve volna. Ráadásul a beszédes nevek segítenek emlékezetessé tenni a szereplőket: Bezzeg Soma a főszereplőnk, akinek legjobb barátja Szöszke Babka, és ott van Szomszéd Bazsi, aki nem meglepő módon Soma szomszédja, Doktor Tódor és Patikárius Patrik, illetve Fejes Ferke, az alpolgármester. Felbukkannak ugyan különleges lények, mint a Csakazértis, a Végevan meg a már említett Ünneprontó, akik inkább hangulatok, érzések, közérzetek megtestesítőiként válnak mesebeli figurákká.
Bezzeg Soma jóindulatú, noha melankóliára hajlamos, érzékeny fiú, és bár találékony, néha saját önfejűségének csapdájába esik, az érzelmeivel pedig nem mindig tudja, mit is kéne kezdjen. Szerencsére akadnak barátai, kiváltképp Szöszke Babka, aki segít neki abban, hogy a benne fortyogó érzelmeket kifejezésre juttathassa. Így könnyebben megismerheti a körötte levő embereket, a világot, vagy, ami talán még fontosabb, saját magát is.
Csák-Nagy mesevilága nyelvileg roppant változatos, a hangfestő szavak bőséges jelenléte, valamint a jól eltalált jelzők gondoskodnak róla, hogy végig mozgalmas és lendületes maradhasson az elbeszélés. Ugyanakkor az aktív érzékszervekre való hatás segít igazán zsigerivé és valóban átélhetővé tenni a történeteket.
És bár Ragányi Ágnes képi világa szépen párbeszédbe lép a történetekkel, azonban nem csupán illusztrálja a leírtakat, hanem olykor ki is egészíti azokat. A mesék plasztikussága révén hallás után, pusztán felolvasva is könnyedén magunk elé képzelhetők. Szinte látni lehet, ahogy lassan eloszlik Soma körül a vastag porfelhő, érezni, ahogy a fejében és a szívében fortyognak az érzelmek és gondolatok, hallani, ahogy lomhán bandukol végig az utcán, vagy akár érezni a szánkban a forrócsoki édes ízét.
Az első mesében rögtön megtudjuk Bezzeg Soma szívsajgásának az okát: verset szeretne írni Szöszke Babka születésnapjára, de sehogyan sem sikerül megzabolázni a gondolatait, hiszen azok nem a fejében, hanem a szívében bizseregnek. És bár Doktor Tódornak van ellenszere a „harmadfokú szívérzékenység” ellen, azonban kiderül, hogy az nem csak a rossz, hanem abszolút mindenféle érzést eltompít, ami még szörnyűbb, mint maga a szomorúság. Szerencsére Szöszke Babka segítségével Soma végül szabadul az érzéstelenség kötelékéből.
A Csakazértis története a makacsság és elhivatottság története: a mese rávilágít arra, hogy a makacsság, önfejűség és kitartás bizonyos helyzetekben komoly konfliktushoz vezethet, máskor pedig pont hogy ez a „csak azért is” hozzáállás segít elérni a kívánt eredményeket. A lényeg, hogy az ember tudja, mikor és hol van a helye a Csakazértisnek, hogy az a jó szolgálatába állhasson.
A harmadik történet az emlékezés és a nosztalgia fanyar szépségéről, jelentőségéről és veszélyeiről rázza le a port, a negyedikben Soma találmánya szó szerint felhőtlen boldogságot okoz Babka számára. Az ötödik mesében a Végevan vészjóslóan rikácsol, azonban hamar kiderül, minden vég egyben kezdet is, közben pedig a Végevan kornyadozó alakja beleolvad a kora őszi éjszakába. A következő történetből kiderül, hogy hiába tűnik sokszor rossznak és súlyosnak a Hétfő reggel, nélküle sokkal rosszabb volna minden. Az utolsó mesében pedig majdnem balul sül el Soma szülinapja és senki nem megy el a zsúrjára, végül aztán minden jól végződik, hiszen az Ünneprontók is csak akkor képesek igazán tönkretenni a jó hangulatot, hogyha hagyjuk őket.
Mind a hét rövid, csattanós történet képes vigaszt nyújtani, összecsomagolni és az ágy alá tenni a hétköznapok gondjait, legalább másnap reggelig
Külön szerethető bennük az, hogy nincsenek jó és rossz karakterek, nem a világ nagy problémáit akarja megoldani, hanem abszolút átlagos (és átlagosságukban különleges és szerethető) figurák élik az életüket, találkoznak csetlő-botló, mégsem jelentőségtelen gondjaikkal, amelyeket aztán közösen igyekeznek megoldani, hogy mégiscsak szeretetben és jókedvben pöröghessen tovább az élet.
Csák-Nagy Kriszta könyve a másokra való odafigyelést, az empátiát és a saját érzelmekkel való megbirkózást mutatja be sajátos mesevilágán keresztül. Elsősorban nagyobb óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánlom a könyvet, de közös családi felolvasáshoz is igazán alkalmas lehet. Olvasás mellé pedig mindenképp egy hatalmas bögre, gőzölgő mentateát javaslok.
André Ferenc
Csák-Nagy Kriszta: Bezzeg Soma szívsajgása
Illusztrálta: Ragányi Ágnes
Pagony Kiadó, 2019
48. oldal
3490 Ft