Benedek Szabolcs két tucat felnőtteknek szóló történelmi regény, novella, sport- és Beatles-történeti kiadvány után ifjúsági regénnyel is kiegészítette publicisztikai portfólióját
A vékony kötet borítóján valószínűleg erre az újdonságra figyelmeztet a címlap közepén függőlegesen elhelyezett műfaji és korosztályi besorolás, illetve az ezt megerősítő zárójeles megjegyzés a hátsó borító részletes ajánlója után. A szerző nosztalgikus hangú regényeinek negyvenes, szülői korba került olvasói találhatják alkalmasnak gyermekük számára A fehér ruhás lányt.
A Pont Kiadó egyszerű kivitelű, puha kötésű könyvecskéje önmagában nem vonzza a kiskamasz olvasók tekintetét
Nem vagyok benne biztos, hogy a fülszöveg felkelti az érdeklődésüket, a borító redundáns illusztrációja pedig csupán ismétli a témamegjelölő címet. A könyv lapjain a feleslegesen ismételt mondatok mellett számos elütés, egyeztetési hiba található.
A szöveggondozás komoly hiányosságainak ironikus mellékzöngét kölcsönöz, hogy a regényben szereplő családfő egy kiadó szerkesztőjeként dolgozik, ám eléggé szabadon kezelheti a munkáját, mert főleg évek óta készülő regénye befejezésén töri a fejét.
Nem leplezek le fontos cselekményszálat, ha A fehér ruhás lány rejtett értékei között éppen a metaregény lehetőségére világítok rá. Az utolsó oldalak felgyorsuló cselekménye és a szálak összekapcsolódása közben ugyanis az irodalmi infrastruktúrában otthonosan mozgó apa éppen a gyermekei által addig titkolt címbeli kísértetben találja meg azt a többletet, amellyel érdekessé, személyessé teheti családregényét. Ez a kissé erőltetett megoldás arra emlékeztet, mint amikor egy mesében a varázsfőzethez már éppen csak az a kis csipet összetevő hiányzik, amit eddig nem is tekintettek értékesnek. Viszont egy elmulasztott lehetőségre is rávilágít.
A kisregénynyi szüzséből lehetett volna fordulatos ifjúsági regényt faragni, ha a gyerekek közvetítésével az apa is komolyabb szerephez jut, és a kísértet személye mellett a történetét vagy az általa elmondott történeteket is megírja. Egy párhuzamos jelenetezésű regényben a múlt megidézése mellett a fiatalok is tudtak volna a jelenhez kapcsolódni.
A szerkesztő-író apa a szerző történelem iránti érdeklődésére utal, akárcsak a közeli parkból ismerős fiatalember, aki pedig levéltári kutatásaival próbál a nyomozáshoz hozzájárulni. Valószerű, életből kölcsönzött alakokkal találkozunk a könyv lapjain, akárcsak a szomszéd nagymama a török sorozataival vagy a lánya, aki ügyesen le tudja vágni a tengerimalac körmeit.
A realisztikus helyzetekhez képest azonban a fehér ruhás kísértet észlelése nem mindig hihető
A biztosítókötél nélkül a párkányra kilépő rettenthetetlen redőnyös pánikszerű menekülése komikusan hat, miután volt humora a szellemirtókat emlegetni. A parkban elszökött nyulat üldöző ifjú történész is mintha egy nyolcvanas évekbeli gyerekfilmben szerepelne, persze gyorsított felvételen. Az apa reakciója és hirtelen változása is különös, miután az üres lakásban csak kiskorú gyermekeinek holmiját találja, de első kétségbeesése elpárolog hazaérkezésükkor, és csupán arra emlékezteti őket, hogy ne hagyják szanaszét a cipőiket.
A röviden összefoglalható cselekményt gyakran megakasztják a közeli múlt részletező ismertetései, melyek akár még hasznosak is lehetnek. Például a karantén korlátozásainak felidézése hasznos forrás lehet majd száz év múlva, ha valaki a koronavírus-járvány okozta nehézségekre kíváncsi. A távolabbi múltból pedig az első világháború idejét idézi fel az elbeszélő vagy Flóra, a kísértet.
Valójában tehát kortárs eseményekbe és kísértethistóriába csomagolt történelmi regényt olvasunk. Didaktikus azonban, mikor az elbeszélő visszautal a száz évvel ezelőtti életkörülményekre vagy nagypolitikai eseményekre.
A szerző az írói babérokra törekvő apát és a nyulát legeltető történészsrácot használja szócsőként, hogy összefoglalja az alapvető történelmi ismereteket. A gyerekek hézagos emlékeikre hagyatkoznak, Flóra emlékei pedig kivételesen részletesek és pontosak.
A fehér ruhás tünemény azért jelenik meg, mert most döbbent rá, hogy ő már valójában 1918 óta halott
Ezzel kapcsolatban tapasztalat híján nem merül fel a hihetőség kérdése. Tudjuk viszont, hogy milyen várni valakit, vagy óvatosan keresni a kapcsolatot új ismerősökkel. Flóra lassanként, fokozatosan kap egyre több szerepet a cselekményben, és aki fogékony a különböző korszakokat összehasonlító, a múltat a hétköznapok mikrotörténelmével ábrázoló regényekre, az elnézi A fehér ruhás lány esetlegességeit is. Flóra ugyanis a regény csúcspontján kilép a lakás falai közül, és elindul a belvárosban, villamosozik, és szembesül a változásokkal, például hogy Magyarországnak nincs többé tengere, sem hófödte hegycsúcsai.
Benedek Szabolcs regénye nem a gyerekeket küldi időutazásra, hanem egy szelíd kísértetet idéz meg, aki maga is mesél, s a gyerekekben is felkelti a történelem iránti érdeklődést
Még egy váratlanul rövidre záródó nyomozás is elindul, hiszen meg kell találni Flóra hajdani szerelmét, aki épp a fogolytáborban raboskodott, mikor a lányt elvitte a spanyolnátha. A járvány múlt század eleji megpróbáltatásaival teremtett párhuzam sugallja, hogy nehézségek mindig adódnak, bár a körülmények eltérnek. A modern technológia főleg könnyebbséget kínál, például abban, hogy a jelen járványára hamar találtak orvosi megoldást.
A posztmodern családregények párhuzamos szerkesztésére emlékeztet a pesti bérház összehasonlító bemutatása. Flóra felidézi Laura és Bence tágas lakásának hajdani lakóit, a háztulajdonos Steigerwald családját és a földszinti kávéházat, melyből mára kínai vegyesbolt lett. A szomszéd lakást viszont száz éve ugyanannak a családnak a nemzedékei lakják, így a változás közepette az állandóság motívuma is megjelenik.
A fehér ruhás lány lehetett volna rövidebb és ezáltal intenzívebb, vagy kaphatott volna még egy erősebb nyomozós vagy egy félreértésekre épített, karakteresebben komikus cselekményszálat, amivel eladhatóbbá vált volna. Így valószínűleg csupán a múlt nosztalgikus megidézésének egyik kevéssé elismert könyve marad.
Pedig a történelmi témákat szeretik a fiatalok, hiszen a saját gyökereikkel, lakóhelyük korábbi jellegzetességeivel is megismerkedhetnek. Szerintem Benedek Szabolcs – szerkesztői segítséggel – ennél jobb ifjúsági regényt is tud írni, ahogy például saját gyerekkorát felidéző szolnoki regénye, A kvarcóra hét dallama ezt már megmutatta. Kíváncsi lennék ez alapján egy hetvenes vagy nyolcvanas éveket idéző szolnoki történetre. A vidéki városok úgyis alulreprezentáltak az ifjúság irodalomban.
Kovács Gergely
Benedek Szabolcs: A fehér ruhás lány
Pont Kiadó, 2022
139 oldal
3045 Ft