Sajátos utazási napló
Tengereckivel beutazzuk a világot Kongótól a Hortobágyig, a sarkvidéktől Csobánkáig, lovon, a csikászok csónakján, és egy ezüstszínű űrhajón, hogy a végén megtudjuk: mindenütt jó, de a legjobb otthon. Mert Tengerecki valójában Vengerecki, aki azért legszívesebben a Csillagjáró Fehér Ráró lovával kalandozik.
Tamkó Sirató Károly élete kész regény
A honi jógakultúra egyik meghonosítója, írt reklámszövegeket, Párizsban, 1936-ban olyan alkotók támogatták Dimenzionista Manifesztumát, mint Kandinszkij és Hans Arp. Mégis van ebben a pályaívben valami mélységesen szomorú. A vajdasági születésű költőt szinte egész életében elkerülte a siker, majd aztán hatvanöt éves korában megjelent a Tengerecki Pál című kötete. A Kaláka ekkor megzenésítette a verseit, Halász Judit Amikor én még kislány voltam című lemezén is hallható a Mondjam még? című rigmusa, a Regélő című kultikus gyereklemezen ott a Pinty és Ponty, a televízióban is gyakran voltak hallhatók megzenésített versei.
Tamkó népszerűsége ebben az időben már-már Weöres Sándoréval vetekedett, de mostanában mintha megint kevesebbet hallanánk róla. Manapság a webes nyilvánosságban már az is előfordul, hogy a versei mellől lehagyják a nevét, csak annyit olvashatjuk a címek alatt, hogy „gyerekvers”.
Az 1975-ben megjelent Tengerecki hazaszáll a magyar gyermekirodalom kimagasló alkotása, nemcsak utazási napló, hanem egyfajta lexikon is
Figyelemre méltó a vízrajza, következetesen hívja a versekbe a vízibolhát, a csibort, a vízipókot, a moszatot, a pontyot, de a pinty a marabu, a bálna, a zsiráf, az antilop és a krokodilus is kitüntető figyelmet kap, nem beszélve a Csillagjáró Fehér Ráróról. Különös izzást ad ezeknek a szövegeknek, hogy a népmese, a népköltészet és a sci-fi világa úgy kapcsolódik össze bennük, ahogy két ellentétes világrendhez tartozó űrhajó a végtelen égben.
Megfújja fény-trombitáját, / felölti neon-ruháját, /
Viharcsónak legelején / száll a tűztenger tetején. /
Göncölszekér útját rója / ezüstszínű űrhajója.
(Tengerecki Pál)
Tamkó Sirató a korszak divatos témáját, az űr misztériumát viszi be a költészetébe, és ne feledjük, ez a két atomnagyhatalom közötti űrverseny időszaka, David Bowie Starmanje és a 2001: Űrodüsszeia mellett még számos alkotást ihletett meg a csillagközi tér, a népi szürrealizmustól a progresszív rockon át a Mézga családig. Tamkó Sirató gyereklírája sokszor idézi a mondókák, a nyelvtörők világát, gondoljunk csak a Törpetánc szövegére:
Zeng a dalunk / mindörökre:/
Törpe bögre, / görbe bögre!
Ezekben a sokszor csacska kiolvasókban, bájolókban ugyanakkor nem lehet nem észrevenni az avantgárdból induló Tamkó Sirató hangköltészeti ambícióit sem, gondoljunk csak a Lomp című versre:
A Balaton közepében
húszan ültek benne éppen! –
Megfordult a komp!
Limp!
Lamp!
Lomp!
De sokszor szinte berúgják az ajtót a hangversek, ahogy a Két ló a betonon című verses kísérlet is, amelynek címén és záró sorain kívül csak hangutánzókat (Trep-Trap-Trepp – Trapp) találunk.
Persze könnyű azt mondani, hogy Tamkó Sirató rímkényszerből épít katedrális, mert valóban vannak kiszámítható rímei (kinek nem?), de esetében olyan erős a szövegek sodrása, a kérlelhetetlen lendület, a konstrukciók összerendezése, megalkotottsága, hogy könnyedén átadjuk magunkat a versvarázsnak. Ráadásul sokszor nem Csillagjáró Fehér Ráró, és még csak nem is az ezüstös űrhajók emelik az ég felé a verseket, hanem az olyan igézően szép sorok, mint ez:
Ősz fedte be az égboltot
(Késő ősz)
Az is látszik, hogy Tamkó Sirató nemcsak a dadában mélyült el, hanem a reklámszövegírásban is (az Orion Rádiógyár számára írt reklámszövegeket), de mindez nem számít, amikor a sorok úgy gurulnak, mint a narancsok…
Délibábos / Karancson / négy fán nő a / narancsom.
S hogyha jő a / narancsszüret, / gyújtok egy nagy / örömtüzet,
s harsány hangon / harsogom a / parancsot:/ parancsoljon
Karancson / narancsot!
(Karancson)
Tamkó Siratónak különös a viszonya a technika vívmányaihoz
Az egyik leghíresebb versében, a Bőrönd Ödönben megidézi a zsebrádióadót, a Gáz című versben a propánbután-hősugárzót, és persze visszatérő motívum az űrhajó is; még a lova is táltos zabot, azaz atommagot eszik. Tamkó Sirató futurista lendületében egy gyárlátogatást is abszolvál, bemutatja Papírgyár című termelési versében a Szentendrei Papírgyárat. Különösen jól áll neki a groteszk, eszelős humor, ami nem volt jellemző a rendszerváltás előtti gyereklírára. Így ír a Kattentotta című versében.
Ez egy ős-kőkori fegyver! / Egy szakóca. / Egy marokkő!
Lehet harmincezer éves… Egyik ősöd pattentotta.”
A Kongó-boltban hiába kérnénk zebraszalámit, amikor az réges-régen hiánycikk, máskor viszont a maga szórakoztatására játszik, és hajtja túl a nyelvet, ahogy a Röviköt balladája című északi legenda rájátszásban is.
fjordok kjözt, / kjödök kjözt / folyik a végjözös / szlöjd
És ha már lendületben van, meglep minket A két Dani című csaliverssel is, amely arról szól, hogy itt van ez a két fiú, akikről alig hallani, és ezért aztán nincs is tovább mit mondani. A kötet nemcsak a világot utazza be, hanem a szülőföldet is, lásd például az Országjárás című verset, amelyben ott egy ravasz fricska: az újvidéki születésű szerző simán versbe szedi az 1920 óta Csehszlovákiához (később Szlovákiához) tartozó Galántát, és Bolondócot, vagy a Brassó megyei Homoródot. Ebben az országjáró felsorolásban találjuk Hévizet, Tolcsvát, Szikszót is… míg máshol bemutatja Nyíratádot, Szombathelyet, Gyopárost, Csobánkát, Gyált és Földvárt is. Persze nem képzeletbeli turistajelzések segítségével jutunk el egyik helyről a másikra, hanem a rímek visznek minket ide-oda.
Tamkó Sirató versei közül számos köznyelviesült, és nemcsak a Kalákának és az egyéb megzenésítéseknek köszönhetően, hanem a játékos, ellenállhatatlan rímek miatt is.
Ott van a híres neves Hajó Lajos, az Eszkimóka, a Bálna, a Laboda, és még hosszan sorolhatnánk a kortárs gyereklíra klasszikusait.
A kötetet Réber László illusztrálta, akinek grafikái kiemelik a versek filozofikus jellegét, groteszk humorát.
A borítón ott Nap, a Hold, ott vannak a csillagok, a hegyek, a tenger, és ott az atommagot abrakoló Ráró, rajta pedig Tengerecki, Ég és Föld között vágtatva. Úgy néz ki, hogy van még hely a csillagjáró paripán, fel tud ugrani az olvasó is.
Fotók és szöveg: Poós Zoltán
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll
Illusztrátor: Réber László
Móra Könyvkiadó, 1975
118 oldal
25 Ft