Miklya Luzsányi Mónika a hazai egyházi gyerekirodalom legismertebb írója és szerkesztője
A pár éve megújult, magazinformátumban megjelenő Reformátusok Lapjának gyerekrovatát vezeti, ahol hétről hétre egy bibliai történet rövid, mesés változatával segíti a hitoktatókat és a templomi gyerekfoglalkozások vezetőit, hogy gazdagítsák repertoárjukat. Sőt talán még a gyerekek is elolvassák az életkori sajátosságaikat figyelembe vevő, az ő nézőpontjukat is érvényesítő történeteket, bibliai témájú logikai játékokat, ismeretterjesztő írásokat.
A férjével, Miklya Zsolt költővel közösen megfogalmazott és több kiadást is megérdemelt Beszélgető Biblia (erről a könyvről is szó volt EBBEN a Meseterasz-adásunkban, nézzétek meg! – a szerk.) sikere miatt vállalkozhatott a Móra Könyvkiadó a Bibliai szuperhősökre, melyben kilenc ószövetségi személyiség kapott egy-egy hosszabb-rövidebb elbeszélésnyi lehetőséget arra, hogy több ezer év után se merüljenek a feledés homályába. A kötet történeteinek java része folytatásokban már megjelent a Reflapban, de egybegyűjtve itt olvashatók először.
Az illusztrációk
A kiadó azért a biztonság kedvéért tett egy első olvasatra hatásvadász gesztust a népszerű kultúra felé. A képregényvilághoz illő illusztrációk erősítik a manapság filmekben divatos szuperhősös világhoz kötődő képzettársítást. Oravecz Gergely képregényekben megszokott idealizált, jól bevált beállításokat alkalmazó állóképei történetenként egy-két helyen jelennek meg, és a szuperhősös ikonográfiában kicsit is otthonosan mozgó megfigyelő felfedezheti a bennük elrejtett utalásokat, melyek találóan kerülik el az anakronizmus veszélyét. Amerika kapitány pajzsa vagy a nindzsakard úgy simul a honfoglaló zsidó férfiak kezébe, hogy az ókorban járatlan néző éppen odaillőnek találja.
A bibliai képregény nem új műfaj. A különböző felekezetek – többnyire szintén naiv vagy erősen idealizált vizualitással elkészített – képes bibliái vagy a Jankovics Marcell rajzfilmterveit felhasználó könyv mellett készültek már a szent szövegeket a képregényműfaj elvárásainak megfelelően előtérbe helyező igényes kiadványok eddig is.
Az Action Bible vagy a Manga Biblia azonban inkább olyan képregény, amely a téma egzotikuma miatt nyúlt a régi iratokhoz, és nem az örökké érvényes mondanivaló közvetítése érdekében. Az Ószövetség világától – akárcsak a reformáció korának szélsőséges képrombolóiétól – alapvetően idegen a képi ábrázolás, éppen ezért az évezredekig szájhagyományban hordozott örökséget a teremtéstől kezdve isteni erővel felruházott szóval adták át, majd rögzítették szigorúan kötött írásbeli formákba.
Isten Igéjét újrafogalmazva elmesélni természetesen egyáltalán nem szentségtörés, sőt, a célközönség érdeklődését figyelembe véve, érzékeny beleéléssel tálalni éppen a frissesség élményét kínálja.
A Bibliai szuperhősök szövegei ebben a tekintetben sokszínűek
A történetek kronológiáját megtartva az Egyiptomba kényszerből beköltöző Józseftől majd a kivonuló Mózesen át a kánaáni honfoglalás idején a filiszteusokkal hadakozó férfiakat és egy nőt látunk, akikre az első kettőnél kevesebb figyelem jut. Józsué, Éhud, Gedeon és Jefte mellett Debóráról is olvasunk pár fejezetből álló elbeszélést, majd Sámson és Dávid zárja a kötetet. Így valójában Izrael népének kialakulását és honfoglalását követjük végig Mózes első és második könyvében, majd Józsué és a Bírák könyvében leírtakon keresztül Sámuel első könyvéig.
A felsorolt szuperhősök mai szemmel nézve többféle akciófilmbe illő szerepet játszanak. Az otthon kényeztetett József zseniális kommunikációs készségeit fejlesztette tökélyre az Úrtól kapott próbák során, hogy családját megmentse.
Az életveszélyből magasra, majd száműzetésbe jutott Mózes már egy nép szabadítójává válik. A többiek is magányos szabadságharcosok, nemzeti ikonok, akikben szintén megjelenik a többféle kultúr- és mondakörben jellemző hőstoposz, miszerint valamilyen módon kívülállók, esetleg meg nem értett küldetéstudat indítja őket a küzdelemre. Jellemző, hogy ha a hős hátrányból indul, akkor empatikusabb és erősebb. A dadogó Mózes, a balkezes Éhud, a kitaszított Jefte vagy a rossz kislány Debóra azokat a sorba nem illeszkedő kisgyermekeket szólítja meg, akik szintén a különbözőség bélyegét hordják. De a történetek mesteri tálalása szélesebb körű aktuális kérdésekre is utal. A legnyilvánvalóbb talán József válságkezelése, amely túlnépesedő világunknak is tanulságul szolgál. A népért küzdő vezetők önmagukban kételkedhetnek ugyan, de abban, hogy Kánaán jár nekik, végig biztosak. Arra ugyan nem enged kipislantani egyik történet sem, hogy a filiszteusoknak is lehet joguk a szülőföldjükhöz, de a történetek csak a fegyverrel védekezők elpusztításáról szólnak.
Az ószövetségi történetek egy része kiválóan mesélhető gyerekek számára
József története meg éppen sokféle meseszerű feldolgozást megért már, ahogyan az ifjú Dávid is alkalmas példaképnek. A „vízből kihúzott” egyiptomi herceggel könnyű azonosulni, de a tíz csapás legkegyetlenebbjeire csak óvatosan utal a könyv, akárcsak a pusztai vándorlás évtizedeire. Ahogyan az akcióképregényekben, itt is a győzelem az egyes történetek befejezése. A jelenetezéses narráció a filmszerű megoldások közé tartozik, az Ószövetségben nem részletezett személyes motívumok részletezésében jeleskedik a szöveg. A fejezetcímek az Ószövetség világához képest erőltetettek, ahogyan a borító képi világa is becsapós. A címek egy-egy akcióhőshöz hasonlítják a figurákat, akik aztán az illusztrációktól eltekintve saját útjukat járják.
Miért kell manapság bibliai történetekkel „untatni” a gyerekeket? Nem elég nekik, ha gyorsan megszerzik a nyelvvizsgát, és megfelelő szintű érettségivel bekerülnek a szuperegyetem világszínvonalú képzésére, hogy aztán kiváló dolgozóként termeljék a „dzsídípít”? Ha nincs köze a fiatalnak egyetlen egyházhoz sem, akkor úgysem fogja érdekelni. Ha meg rendszeresen részt vesz a bibliaórán, akkor úgyis hallja eleget. Ha elég trendi lenne bibliai karakterekből filmet csinálni, akkor az egyiptomi, germán és antik mitológia történetei mellett már Hollywood is felismerte volna benne a lehetőséget.
A bevezető hangvétele sejteti, hogy alapvetően fontosnak tartom a Móra friss könyvét, a Bibliai szuperhősöket a tartalma és a hátterében meghúzódó kulturális rétegek hatásmechanizmusa miatt is. A Biblia nem csupán a legnagyobb példányszámban és legtöbb nyelven eladott könyv, hanem egész mai értékrendünk arra a hagyományrendszerre épül, amelyet jelképez. A modern pedagógiai hívószavai mögött is ott sejlik, gyakran észrevétlenül.
Az olvasóvá nevelés tudományosan is egyre erősebb háttérrel támogatott pedagógiai kihívása mellett a lelki nevelés egyházak által szorgalmazott útja a bibliaolvasóvá nevelés. A Gutenberg-galaxis korszaka, melynek az elmúlt évtizedekben többször is megjövendölték a végét, egybeesett a XVI. században indult reformáció egyik fő célkitűzésével, a Szentírás készségszinten, napi rendszerességgel gyakorolt olvasásával és önálló értelmezésével.
Az egyház megújulásának törekvései az egyre növekvő példányszámú nyomtatott termékek segítségével lehettek eredményesek. A XVII. századi kegyességi irányzatok csak úgy terjedhettek, hogy a polgárság tudott olvasni, és volt is mit olvasnia, vagyis a széles körű oktatás, sőt a felvilágosodás is a reformációnak köszönhető. A kulturális és gazdasági nagyhatalommá erősödött Amerika mégoly sokszínű mai identitása sem képzelhető el az anyanyelvű bibliafordításokba hajdan erőforrást és időt fektető tudósok és uralkodók nélkül.
A bibliai világba a legsemlegesebb bevezető több szempontból is a legősibb, történelmi jellegű kalandoknál kezdődik
A teremtés- és pusztulásmítoszok hitelessége – éppen a szemtanúk hiánya miatt – kétségbe vonható ugyan, de a zsidó nép történetének legelső évszázadai olyan alakokat emeltek ki az akkoriban is nagyon gazdag közel-keleti kultúrából, akik csupán a maguk erejéből egyszerűen nem lehettek képesek az emlékezetben megőrzött rendkívüli tettekre. Ha Isten nevét nem említenénk Józseffel, Mózessel és a többi ószövetségi hőssel kapcsolatban, még mindig megmaradhatna a közösségi áldozathozatal vagy az egységben az erő motívuma.
Viszont Miklya Luzsányi Mónika azzal tesz bizonyságot, hogy olyan természetességgel helyezi Isten személyét a csodák mögé, ahogyan csak a hozzánk igazán közelállót szoktuk emlegetni, a mindennapos találkozás élő élményével.
A Móra Könyvkiadó segítségével azok is közel kerülhetnek az Íráshoz, akikhez az egyházi kiadványok nem jutnak el.
Kovács Gergely
Miklya Luzsányi Mónika: Bibliai szuperhősök Józseftől Dávidig
Illusztrátor: Oravecz Gergely
Móra Könyvkiadó, 2021
212 oldal
2999 Ft