Milyen a jó apa–fiú-kapcsolat?
Egy jó apa bármit megtesz a fiáért? A szeretet mindent legyőz? A Kötve hiszem csapata legújabb podcastjában Zágoni Balázs nagysikerű ifjúsági regénye, A Gömb kapcsán kereste a választ a minden apát érintő kérdésekre.
Állandó kritikai kerekasztalunkat ezúttal Süveges Gergő újságíró, televíziós műsorvezető, az Apaszem szerzője egészítette ki.
Kortárs segítőnk Pataki Sári tizedikes gimnazista volt.
„Rengeteg mindenről beszélhetnénk A Gömb kapcsán” – kezdte a kerekasztal-beszélgetést a felvezetőjében Harmath Artemisz.
„Ugyanaz látszik a könyvben, mint az életünkben is: hogy egy hangsúlyos, erős személyiség milyen mértékben képes meghatározni az életünket, támogató értelemben is, és hogy mi az a minta, amitől szeretnénk elszakadni. Ez a vívódás nagyon szépen megjelenik a kötetben” – vélekedett Süveges Gergő, Magyarország egyik legismertebb médiaszemélyisége, aki apatrénerként is járja az országot.
Nényei Pál szerint nagyon sok mindenről szó van ebben a műben, és fontos benne az apaszerep, noha tisztán aparegénynek nem nevezné, annál jóval összetettebb alkotás.
Harmath Artemisz azt emelte ki: Zágoni Balázs a fordulatos cselekményt mindig összekapcsolja a nagy dilemmával, hogy ez a fiatal fiú sorozatosan válaszút elé érkezik, nagy és súlyos döntéseket kell hoznia az élete, az identitása megszilárdítása érdekében, és ezt mindig a Gömb kényszeríti ki belőle.
„Ki irányít kit? Én irányítom a Gömböt, vagy a Gömb irányít engem?” – töprengett Süveges Gergő.
Nyulász Péter arra tért ki, hogy eldönthetetlen, tulajdonképpen mi is ez a Gömb: egy ufó, vagy a földönkívüliek fegyvere? Ettől kezdve mondhatjuk-e, hogy sci-fivel van dolgunk?
A könyvet disztópikusnak nevező Nényei Pál szerint olyan divathullámra ül fel a könyv, amely mostanában aktuális. „Szeretjük végiggondolni, hogy mi lesz a Földdel, mi lesz a társadalmunkkal” – fogalmazott.
„Nem annyira erős a filozófia ebben a műben, mint a Szép új világban (Aldous Huxley regénye –a szerk.), viszont sokkal több benne a kaland.”
A regényt először tizenkét éves korában olvasó tizedikes gimnazista, Pataki Sári azt mondta, hogy érettebb fejjel, a könyv második elolvasása után kevésbé ijesztőnek, de sokkal izgalmasabbnak látja a regényt.
„Most is az ragadt meg legjobban, mennyire nem figyelnek a gazdagok a szegényekre” – állapította meg.
„Ez az apa birtokában van az alapelveknek: ismeri, szereti, és támogatja a fiát. Megismerte őt, és ennek mentén képes kifejezni a fia számára, hogy fontos neki” – mondta Süveges Gergő.
„Filmesedés megy végbe az irodalomban, és az író olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket a filmsorozatokban szokás használni” – mondta Nényei Pál a regény felépítése, szerkezete, dramaturgiai megoldásai kapcsán.
Az egyszülős családokkal külön foglalkozó Süveges Gergő megemlítette: a regénybeli apa képes rá, hogy jól, tudatosan használja fel a gyermekével tölthető időt.
Tekintve, hogy Mikulás van, a műsor végén a stáb meglepetéssel készült: Süveges Gergő egyik bájos történetét hallgathattuk meg.
A friss epizód már elérhető a Magyar Kultúra Podcastok-csatornán!
Az előző tíz Kötve hiszem-adásainkról mindent megtalálsz ITT
Meseterasz-videóinkban is beszélgettünk korábban a kötetekről, ITT és ITT megnézheted
Zágoni Balázzsal készült interjúnkat is figyelmedbe ajánljuk, ITT elolvashatod
Kovács Gergely kritikája a két kötetről ITT olvasható