Megkerülhetetlen kérdés
Állandó kritikai kerekasztalunk legújabb podcastjának vendége: Baross Dorottya iskolapszichológus, az AKG pszichológia és japán nyelvtanára, fordító, aki szociálpszichológiai kutatásokat is folytat oktatásügyben, valamint a mesék szerepét vizsgálja a pszichológiában és a mindennapokban.
A könyv, amiben kötve hiszünk: Regős Mátyás: Lóri és a kihalt állatok – Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
A kötet a Regényes természet című irodalmi pályázat fődíjasa, melyet az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosi iroda és a Magyar Írószövetség írt ki környezetvédelem, klímaváltozás és aktív turizmus témában.
Baross Dorottya pszichológusként és tanárként is nagy ismerője az érintett korosztálynak, aki elmondta, hogy Regős Mátyás könyve több rétegben is feldolgozza a veszteségélményt, és – a főhős, Lóri saját édesanyjának halála mellett – az ökogyász gyönyörű allegóriája is kiolvasható belőle.
A sok szálon futó történet az első néhány oldalon még a nagyon gyakorlott olvasó Nényei Pál számára is jelentett némi kihívást. Míg a kötet főszereplője kiskamasz, az írásmód inkább a nagyobb korosztálynak szól, és egyfajta speciális kamasznyelv is kiolvasható belőle, miközben nagy valószínűséggel soha nem írna így egyetlen kamasz sem.
Harmath Artemisz megemlítette, hogy a kötet egy környezetvédelmi irodalmi pályázat nyerteseként jelent meg, és azt is, hogy mintha a kiírásban szereplő összes kritériumot beleírta volna a szerző. Ez a könyv igen különleges, hiszen a kisebbeknek szóló művek leginkább az ismeretterjesztés kategóriájában jelennek meg, nem pedig egy szép történetbe ágyazva beszélnek a témáról. A legtöbb kiadvány arra tesz ajánlásokat Harmath Artemisz szerint, mintha napi szinten a gyerekeink feladata lenne megmenteni a földet.
Kamaszolvasónk, Pataki Sári tizedikes gimnazista azt válaszolta Nyulász Péter kérdésére, hogy ő is nehezen értelmezte az elején a mondatokat, ám később belerázódott, és leginkább a főszereplő, valamint a tanár viszonyának fejlődése tetszett neki. A kötet által kicsit jobban megértette a világot.
Amiről szó van még a podcastban:
Mennyire sok vagy kevés a biológiai tudásanyag egy gyerekirodalmi műben? A természet tisztelete a népmeséken keresztül is átadható minden korosztály számára. Átforgatható-e pszichológiai munkába Lóri története? Környezettudatosabbak lesznek-e azok a gyerekek, akik elolvassák ezt a könyvet? Több lesz-e általa a kétely, mint a bizonyosság? Agócs Írisz: Márkó bácsi kertje című könyvét (Pagony) is említették a beszélgetésben, valamint Satoe Tone: Pipó utazása című képeskönyve (Kisgombos Kiadó) is szóba került több más kötet mellett.
Hallgassatok ránk a Magyar Kultúra Podcastok felületein:
Korábbi adásainkról szóló írásainkat ITT találhatjátok
A Lóri és a kihalt állatok című könyvvel több írásunkban is foglalkoztunk már, ITT elolvashatjátok
Agócs Írisszel készült korábbi interjúnkat is érdemes elolvasni: Én nem védem a környezetet, hanem igyekszem saját érdekemben minél jobban együttműködni vele
Fotók: Csali Annamária