Lehetséges-e a tantárgyi ismeretek átadása irodalmi művekkel? Miért nem készülnek magyar ifjúsági filmek kortárs regényekből? Mit adhat egy időutaztató történelmi kalandregény a mai gyerekeknek?
A könyv, amiben kötve hiszünk: Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood (Abszolút töri sorozat, Pagony Kiadó)
Az időutaztató történelmi kalandregény időalagútja az első világháború idejére repíti vissza a kötet gyerekszereplőit, ami egyben a magyar filmgyártás első aranykora, a némafilmek korszaka – mondta az adás meghívott szakértője, Zalán Márk filmesztéta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és médiatudományi tanszékének oktatója.
„A némafilm olyan a mai fiataloknak, mint egy ijesztő pók”
A filmtörténeti szempontból is érdekes kötet három gimnazista iskolai feladatmegoldását követi végig, amelyben Kertész Mihály, vagyis Michael Curtis, a kultikus Casablanca című film Oscar-díjas rendezőjének munkáját kellene bemutatniuk, amelyért az időalagúton keresztül egészen Kolozsvárig utaznak.
Nényei Pál szerint a kötet „kicsit sokat markol”, valamint az a kérdés is felvetődött benne, hogy mennyire lehet hitelesen beszélni a történelemről egy ifjúsági regényben anélkül, hogy didaktikussá válna.
Harmath Artemisz is megkérdőjelezte, hogy miért volt szükség erre a nagy apparátusra és a paratextuális részekre, amelyekben a történelmi eligazítás külön jelezte, hogy, „itt tanítani akarunk”.
Artemisz kérdésére Zalán Márk elmondta, hogy nagyon filmszerűen pörögnek az események Zágoni Balázs könyvében, ami jól követhető és olvasmányos. Kiváló filmes adaptációt lehetne készíteni belőle, már csak a filmes téma miatt is. Igazán hiányoznak a palettáról az ifjúsági irodalmat feldolgozó fiataloknak szóló filmek.
A kolozsvári helyszíneken zajló eseményekhez igen jól kapcsolódott mindhárom kortársi segítőnk, akiket Nyulász Péter szólaltatott meg az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékán. A kolozsvári Talentum Református Iskola tanulói: Kádár Kristóf, Molnár Áron és Török Milán izgalmasnak, mi több, „vagánynak” érezte a történetet, nagyon tetszett nekik, hogy beazonosíthatók a regény helyszínei, és a történelmi ismereteiket is tágította. Egyikük még az időutazást is szívesen bevállalta volna, olyannyira azonosult a kötet főhőseivel. A sorozat többi kötetét is ismerték nagyrészt, és ha nem volna annyi kötelező olvasmány, akkor szívesen olvasnának többet is, mert „ez nem olyan, mint a törióra”.
Amit még megtudhattok a podcastból:
Hol vetítették a filmeket, mielőtt létrejöttek a mozik?
Mit gondolt a többség a film megszületésekor a műfajról?
Az eltérő nyelvhasználat helyzetkomikumairól, az úgynevezett „fiatalos” nyelvhasználatról, a „Vissza a jövőbe” dramaturgiájáról is sok szó esett még.
Sőt: Mikszáth Új Zrínyiásza is felvetődött.
A Magyar Kultúra Podcastok felületein követhetitek friss adásunkat!
Korábbi podcastjainkról ITT írtunk kicsit bővebben
Olvassátok el a kötetről kritikánkat, és a sorozatról született tanulmányunkat is