A RÉGI MAMI NÉMETÜL OLVASOTT
A XVIII. században, de még az 1920-as évekig is a magyar, városi anyukák német fordításban olvasták a gyerekirodalmi klasszikusokat. A magyar szépirodalom ugyanis a kétnyelvű országban a német könyves kultúra belső halmaza volt. Így az eredetileg német nyelvű (például Wilhelm Hauff, és a Grimm-testvérek meséit), illetve a más nyelven íródott, közkedveltté vált műveket (Andersen) sem volt szokás lefordítani a nyelvünkre. Magyarul inkább csak folklórműfajokat adtak ki (meséket, mondákat), amolyan családi olvasmányok gyanánt. (Vö.: Hermann Zoltán, Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez In. Mesebeszéd, 2017.)
HOL ÉLNEK AZ OLVASÓ GYEREKEK?
Területileg tekintve igen vegyes a magyarországi kép.
A város szélén élő, hátrányos helyzetű gyerekek környezetében a legkevesebb az olvasó, míg a legtöbb a kisközségi diákok körében van. (Ábrahám Mónika, 2019) Tóth Máté 2020-ban publikált eredményei szerint a megyeszékhelyen van a legtöbb olvasó. Ugyanakkor a budapesti gyerekek körében vannak a legkevesebben, akik soha nem vesznek a kezükbe könyvet.
A felnőttek körében végzett kutatásban a nagyobb településeken élők olvasási teljesítménye messze meghaladta a kisebbek lakosaiét. A 2019-es reprezentatív felmérés szerint ez a gyerekek esetében nagyon különbözik.
Regionális alapon a legjelentősebb különbség a központi régió (Pest megye és Budapest) és a vidék között van. A fővárosban vagy agglomerációjában élők körében sokkal magasabb a rendszeres-, és sokkal kisebb a semmit nem olvasók aránya, mint Magyarország többi megyéjében.
A GYEREKIRODALOM FELNŐTTEKNEK IS SZÓL
Az igazán jó gyerekirodalom nem csak gyerekeknek szól. A kicsik, amíg nem tudnak olvasni, egy felnőtt hangján hallják a szöveget, tehát a gyerekirodalom számol a felnőtt közvetítésével, aktív jelenlétével. A mese, a vers a felnőttel közös térben, a felnőtt hangján keresztül válik sajáttá. A hallott olvasmány akkor lesz hiteles a gyermek számára, ha az a hang élvezettel mesél. Mikor olvas élvezettel a felnőtt? Ha a szöveg valamely rétege őhozzá is szól, vagyis, ha többrétegű.
Dr. Harmath Artemisz