A Pannon Egyetem óvodapedagógus szakos hallgatóinak tartott workshopot az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum a Vadlazac2 programsorozat keretében
Az április 5-ei két és fél órás tematikus szakmai műhelyen a költészet és az ölbéli játékok témájában tapasztalhattuk meg a kortárs gyermekirodalom pedagógiai lehetőségeit.
Az esemény minden egyetemi polgár számára nyitott volt, így pedagógia, mentálhigiéné és drámapedagógia szakos hallgatók is csatlakoztak hozzá.
A gyermeki költészet mint eredő
A workshopot Harmath Artemisz, az IGYIC vezetője nyitotta meg az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum bemutatkozó videójával, majd ismertette a Vadlazac sorozat céljait, például egy 30 órás akkreditált továbbképzés tervét. A Csalogató módszertanok és kortárs irodalom kisgyermekkorban alcímű projekt ezúttal a gyermekköltészetre fókuszált, melyet nevezhetünk prehisztorikus költészetnek is. Ezzel meg is érkeztünk a műfaj legismertebb szerzőjéhez, a metrumok és ritmusok mesteréhez: Weöres Sándorhoz.
Esztétikum az ölbéli játékokban
A bevezetőt követően Sándor Ildikó néprajzkutató, táncházvezető, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense ismertette a kisgyermekkorban meghatározó élményt jelentő ölbéli játékok felépítését, jellemzőit. Az ölbéli játékot szinkretikus jelenségként határozta meg, melyet hangzás, szöveg, mozgás és valamilyen fokú dramaturgia kísér. Az előadó emlékeztetett bennünket a szövegbeli jellemzőkre is, melyeket egy kisgyermek értelme be tud fogadni: az egyszerű formákra, a stiláris jellemzőkre és az ismétlődő cselekvésekre. Egy példa erre:
Hej, Gyula, Gyula, Gyula,
szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,
pattogatott kukorica.
E műfajban és rokon területein különösen fontosak az ismétlés formái, például a halmozás:
Süti, süti pogácsát
Apának, anyának;
Tejbe, vajba apának,
Édes mézbe anyának,
Sóba, vízbe babának.
Hangszőnyeg
Megtudtuk továbbá, hogy a kiszámolókban és az énekes népi játékokban a hangzás fontosabb, mint a szöveg tartalma. A nyelvi játékoknak tanító funkciójuk van a nyelv elsajátításában. A magas és mély hangrend váltakoztatása figyelemfelkeltő hatású, s a szótári szavakon túli haladzsaszövegek is stimulálják a gyermek nyelvi fantáziáját. Sándor Ildikó kiemelte, hogy az ismétlődő sorok és a hangutánzó szavakban gazdag szövegek fejlesztik az auditív figyelmet.
Én és a külvilág
A hangzósság mellett az érintésen alapuló játékokra is kitért az előadó, melyek az én és a külvilág határát jelölik ki a gyermek számára. A játék akkor célravezető és élményteli, ha változatos taktilis és kinetikus ingereket tartalmaz.
Az ezt követő gyakorlati példát egy társadalomtörténeti alapvetés vezette be: ahogy mind kevesebb generáció él együtt, úgy szorult vissza az ölbéli játék is a családban, és nyert új teret a Ringató és a Kerekítő értékmentő foglalkozásokon. Sándor Ildikó személyes tapasztalataiból merítve mesélt nekünk az óvodai néptáncfoglalkozásokon, gyermektáncházban, nevelőotthonban használható játéktípusokról és a foglalkozások menetéről. A gyermektáncház-foglalkozás irányított tevékenységgel kezdődik, 40-50 játékkal a repertoárban. A játékfüzérek célja a biztonságérzet kialakítása, az érzelmi és ritmikai ráhangolódás, nem utolsósorban pedig a szülői passzivitás feloldása.
Amiben a varázslat lakozik
Az előadó kitért a spontán játék és az irányított foglalkozás különbségeire, valamint hogy a pedagógus feladata a gyermeket érzékenyíteni a költészetre, befogadóvá tenni a nyelvi humorra és rávenni, hogy maga is alkosson versikéket. A workshop két domináns részét – Sándor Ildikó, illetve Gróh Ilona foglalkozásait – Harmath Artemisz könyvajánlója kötötte össze, aki a tavaszi időszakhoz tartozó játékdalok, höcögtetők, csipkelődők mellett a kortárs irodalom remekeire helyezte a hangsúlyt. Alapul ismét Weöres Sándor varázsnyelve szolgált. Néhány kötetet részletesen is bemutattak az előadók, jó szívvel ajánlva mindenkinek, aki kisgyermekekkel foglalkozik:
Diridongó – Válogatás 70 év legszebb verseiből óvodásoknak – Szlukovényi Katalin szerkesztésében
Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Kezd őszülni a nyár; Angyalmese – irodalmi szöveggyűjtemények, Kálvin Kiadó
Dr. Seuss: Ha lenne egy cirkuszom (fordította Szabó T. Anna)
Jöjj ki, napocska! – Játékok, dalok, versek Gróh Ilona válogatásában, bölcsődéseknek
Dalolunk
A rövid szünet után Gróh Ilona zenepedagógus, karvezető, a Ringató program alapítója vette át a szót, s vezetésével elénekeltük az Erdő, erdő című népdalt. Kiemelte: fontos a leendő pedagógusok énektudása, ez a képesség mással nem pótolható. Az óvodapedagógusok irányadó metódusaként szolgáló Forrai Katalin-féle módszertan pedig előtérbe helyezi a versritmust, a refréneket és ismétléseket, a szövegek zeneiségét.
A szöveg szépsége
Kívánja az ember a fontosat, a szépet – mondta Gróh Ilona, és már tanuljuk is tőle a következő műdalt, Weöres Sándor Sárkány-paripa című, Kodály Zoltán által megzenésített versét:
Sárkány-paripán vágtattam,
gyémánt-madarat mosdattam,
göncöl-szekeret kergettem,
holdfény-hajú lányt elvettem.
A szövegen szemléletesen vezet minket végig Gróh Ilona: göncöl-szekeret kergettem – megnyílik az ég, ott vagyunk a csillagok között; holdfény-hajú lányt elvettem – ott a líra, a szerelem, a ragaszkodás. A nősülés receptje fiúk – mondja az előadó: ezt csináld meg, vágtass sárkány-paripán, gyémánt-madarat kell mosdatnod, de nem akárhogy, hisz hozzá se mersz érni! A göncöl-szekér ott száguld fönn, az ég alján; a holdfény-hajú lány pedig mindenkinek a sajátja. Fiúknak szóló vers, az életet beszéli el ékes szavakkal. Karnyújtásnyira van tőlünk tehát a szépség, csak észre kell venni.
Ez a fülem…
Az ölbéli játékoknál kitértünk a testtudatosító mozgásformákra is, melyeknél sokszor felmerül, melyiket alkalmazzuk, és melyiket ne. A választás nem egyszerű, ahogy Gróh Ilona mondta; ma az értékek zűrzavarában élünk. Az ölbéli játékoknál az a cél, hogy tartóssá váljon a jó hangulat a kisgyermekben, amit művészi kifejezőeszközökkel érünk el. Forrai Katalint idézve: az ölbéli játékok a művészeti nevelés csíráit jelentik.
És minden ölbéli játék egy kis dráma. Valami történik benne, tehát cselekménye van; nő a feszültség, és a végén ott a csattanó, amelyet ügyesen kell kijátszani, hogy megszülessen a játék öröme. Ez lehet gyengéd érintgető játék is: Kávé – tea – cukor – rum – bumm! De egyszer nem elég, mert ha a gyermek ismeri, ragaszkodik az ismétléshez, ha pedig nem ismeri, és csak egyszer hallja, olyan, mintha nem is történt volna semmi. Tempóból és hangulatbeli ellentétekből építkezik a szöveg, amitől végül drámai lesz. Gróh Ilona következő példaként Varró Dániel Ez a fülem… kezdetű testtudatosító versét mutatta be, melyben ott az izgalom, a gyorsulás, a jó reflexekre késztető cselekvés.
Csitty, pitty
A művészet nem direktben tanít – világított rá Gróh Ilona, és már daloltuk is közösen az A malomnak nincsen köve és a Megfogtam egy szúnyogot című népdalokat, hogy érezzük: a népköltészet allegóriákkal játszik, és nem kell benne mindig értelmet keresni.
A Ringató foglalkozások anyaga a nép- és műköltészet remekeiből áll össze: formulamesékből és népi hangutánzókból a legkisebbek meséiként, melyekben a hangszín, a hangmagasság, a tempó váltakozásával a gyermek észrevétlenül megtanul szöveget érteni. Megismerkedtünk vajdasági népi hangutánzókkal (Ősszel a fecskék búcsúzkodnak…, A kutyák a kerítés mögött), ahol a történet háttérben marad, és a hangzás kerül a fókuszba.
Az IGYIC foglalkozásainak célja a szülők megnyerése és a gyermeki lélek építgetése; fő feladata, hogy élményt adjon, a játék örömét – jelen esetben az óvodásoknak. A szakmai műhely során ebbe pillanthattunk be a MeseCentrum és a Csimborasszó Zenésversek tanári háttéranyagai által.
A workshopot végül Kántor Péter Körúti szél című megzenésített versének lejátszásával zárták.
Marton Angéla
Fotók: Bach Máté/PKÜ/IGYIC