Vissza
  • 2023.05.11
  • MeseCentrum

„Azáltal szerettethetjük meg a költőt, hogy élővé tesszük”

Petőfi-kör XI. Fekete Erzsébet válaszai

Petőfi-körkérdésünkre ezúttal Fekete Erzsébet, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára válaszolt.

Emlékszik még, melyik Petőfi-vers hagyott először önben maradandó élményt, és miért?

Hatéves, napszőke hajú kislányként hallottam nagyapámtól, akit apómnak hívtam, az Arany Lacinak című verset. Úgy tudta elmondani, hogy megelevenedett előttem a nagy bajuszos emberrel együtt a mező és a szomszéd falu tornya. Azóta is érzem azt a nyári mezőillatot, és látom magam előtt az elázott ürgét, amely hirtelen én lettem apóm ölében.

Az ön gyerekkorában hogyan zajlott a Petőfi-oktatás?

Petőfivel való megismerkedésünk az iskolában elsősorban az alkalmi versei által történt, amelyeknek

szövegei úgy másztak be a tudatunkba, hogy nem éreztük a verstanulás szigorú terhét.

Fekete Erzsebet Petőfi-01

A líceumi évek során aztán előtérbe került az életrajz is, pontosabban ahhoz kapcsolódtak a szövegek, szépen, rendezetten. A versek elemzése, értelmezése már az érettségire való készülést jelentette, így vizsgáltuk a szerkezetet, a képi jelleget, a bennük megszólaló váteszköltő központi szerepét: mindazt, amit egy vers értelmezésekor tudni kellett.

Petőfi nemzeti nagyságként szinte elérhetetlen magasságból néz le ránk. Egy-egy irodalomórán mekkora kihívást jelent „lehozni a földre” a lánglelkű költőt?

A művészeket, írókat, költőket hajlamosak vagyunk olyan magasságokba emelni, amelyek megfosztják őket emberi jellegüktől. Ezzel egyfajta tiszteletet, elismerést fejezünk ki, ugyanakkor elérhetetlenné is válnak, ami a diákok részéről távolságtartást eredményez.

Az irodalomórák célja nem az, hogy az irodalmi személyiségeket még jobban eltávolítsuk a gyerekektől, hanem a lehető legközelebb kellene hoznunk őket a mi világunkhoz.

A „lánglelkű költő” is ember volt, akit az erényeivel és gyarlóságaival együtt érdemes megmutatni. Rengeteg olyan eszköz és forrás áll rendelkezésünkre az életrajzról, amelyek által a pletyka szintjén túllépve megragadható az ember maga. A kihívás valójában az, miként foglalkozzunk úgy Petőfi alkotásaival, hogy ne a piedesztálon álló költő kerüljön előtérbe.

Hogyan érdemes, és hogyan nem érdemes Petőfit tanítani?

Gyakran először az idealizált Petőfi-kép lerombolásával kell kezdeni, és új nézőpontokból újraépíteni azt az alakot, akit legismertebb költőnknek tartunk. Érdemes olyan nézőpontokat felvetni, amelyek a korabeli írói világot a mai alkotók világával vonják párhuzamba.

Petőfi költői szerepének, hangjának sokszínűsége lehetőséget ad arra, hogy az alkotások változatosságával foglalkozzunk.

Mindezt olyan eljárásokkal, módszerekkel, amelyek segítségével a szövegek megszólíthatják a gyerekeket, gondolkodásra késztetve őket. Úgy látom, szükséges a költői életrajz ismerete, de nem érdemes előtérbe helyezni és alárendelni neki a verseket.

Fekete Erzsebet Petőfi-02

A diákok képesek-e azonosulni a Petőfi által megtestesített figurával? Hogyan lehet megszerettetni egy kétszáz évvel ezelőtt született költőt?

Petőfi figurája, annak ellenére, hogy romantikus lírikusként tanítjuk, igenis modern. Az a tudatosság, amellyel megszervezte költői pályáját, alkotásainak megjelenését, sőt magánéletének a nyilvánosságát, arról árulkodik, hogy vágyott az elismertségre, a sikerre. Ez a művészi magatartás ma nagyon elterjedt, csak más eszközöket, színtereket használnak az alkotók, a sztárok. 

Ezért is tud közel kerülni a fiatalokhoz, ezért is lehet a Petőfi-versekkel kreatívan dolgozni, átiratokat, megzenésítéseket, remixeket, kollázsokat létrehozni.

Azáltal szerettethetjük meg a költőt, hogy élővé tesszük.

Petőfi melyik énje áll a legközelebb önhöz? A melankolikus, mint a Felhők-ciklus szerzője; a humoros-játékos-csipkelődő; a szabadságharcos-királyakasztó forradalmár; a madaras-virágos-szerelmes, avagy a Szörnyű idő hazasirató költője?

A tiszta egyszerűséget tükröző alkotásait tudom igazán elfogadni.

+1

Van-e kedvenc Petőfi-verse?

Az Arany Lacinak. Ez örök kedvenc marad már, természetesen a személyes, gyerekkori élmény miatt, amely nem Petőfi emlékét őrzi. Úgy gondolom, a lírának igazán ebben van az értéke, ha a szerző jelenléte nélkül tud az olvasó világában, életében létezni.

Petőfi-körkérdésünk előző válaszai és sok más, a költővel foglalkozó cikkünk ITT olvasható.