Stílszerűen a Feneketlen-tó melletti Hemingway Étteremben zajlott Jeney Zoltán új könyvének a bemutatója, hiszen a mese szereplői is egy tó, mégpedig a Balaton megmentésén fáradoznak.
A könyv a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program keretében jött létre, és a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány projektjeként a Lampion Könyvek gondozásában jelent meg.
Nagy Adrienn, a program kulturális projektmenedzsere az alapítvánnyal együtt megvalósított hároméves projektet mutatta be, amelynek három alappillére Jeney Zoltán új könyve, az ebből készülő gyerekszíndarab és egy oktatási program kisiskolásoknak. A cél, hogy bemutassák a gyerekeknek a Balaton ökológiáját, és a tó védelmére buzdítsák őket, továbbá hogy a program eszméje a színdarab által is fennmaradjon
Európai szörnycasting
A könyv ötletgazdái a történet megírására Jeney Zoltánt kérték fel, aki a sajtótájékoztatón online jelentkezett be Barcelonából, hogy meséljen a Balatoni kacsavész születéséről. A szerző beavatta a hallgatóságot a „kötöttpályás feladat” részleteibe, hiszen a történetnek számos kötelező elemet kellett tartalmaznia: balatoni mese legyen, amely természetvédelmi, ökológiai témát jár körül; szerepeljen benne számos vízi szörny; európai uniós kitekintésű történetet vártak, és feltétlenül fel kellett bukkannia a műben Veszprém város kedvenc ősállatának, a kavicsfogú álteknősnek is.
A mese ökológiai, környezetvédelmi vonala kidomborítja az ember egyre jobban nyomuló jelenlétét a természetileg gazdag, gyönyörű Balaton környéki régióban
A szerző az európai kultúrkincs vízi szörnyei közül – az ő szavaival élve – castingolt. Így került a mesébe egy sellőcsapat: Németországból Lorelei, Lengyelországból Ruszalka és Dániából Andersen kis hableánya. De szerepel még a skót Loch Ness-i szörny, a legendákban sokféle alakot öltő cseh Vodník, és beugró szerepet kapott az európai legendakör egyik legnagyobb szörnye, a skandináv mitológiából ismert Kraken óriáspolip.
A magyar szereplőt már nehezebben találta meg Jeney Zoltán, hiszen ahogy elmondta, bár a balatoni legendakincs gazdag óriásokban, tündérekben, betyárokban és vitézekben, kimondottan vízi szörnyek nem léteznek. Rátalált viszont Hany Istók figurájára, aki ugyan a Fertő tóhoz kötődik, de egy huszáros utazással megoldotta, hogy a helyszínre kerüljön. Ő lett a történet hőse.
Fontos szereplők még a kacsák, mivel a természeti pusztulás, az élőhelyek rohamos csökkenése a mesében őket érinti a legérzékenyebben, ők fordulnak megmentőhöz. Felbukkan még a mesében a Sió tündére, aki tulajdonképpen szimbiózisban él a Balatonnal, így amikor a tó kezdi az erőforrásait felélni, Sió is legyengül, s az ő személyén keresztül láthatjuk, mekkora baj van a tóval és környezetével.
Hippis Hany Istók és szemüveges álteknős
Ezután a kötet illusztrátora, Baranyai (b) András mesélt az alakok megformálásáról, és mindjárt az elején leszögezte: az ő feladata mindig az, hogy érzékeny legyen a szöveg stílusára és humorára, s a karakterekben és a megjelenésben is tükrözze vissza ezeket. A szerzővel, a kiadóval és a könyv ötletgazdáival abban állapodtak meg, hogy a rajzoknak együtt kell mozogniuk, lélegezniük a szöveggel, ezért ritmust kellett találni számukra: mi történjen egy-egy oldalon, mit emeljenek ki. Mivel a történet nemes célokat szolgál, ugyanakkor vicces is, Baranyai (b) András friss és derűs, hangulatában a cseh filmeket idéző képi világot akart teremteni.
A karakterek megformálásához a szerzővel konzultált (aki természetesen szabad kezet adott neki a figurák megalkotásához), így lett Hany Istók egy manóféle kis legényke, aki hínárszerű hajviseletével és nagy lábával adaptálódott a környezetéhez, egy kicsit békaemberszerű, mégis hippis, bohém figura. Vodník, Ruszalka és a kis hableány már konkrétabb alakok, a három sellőlány pedig vizuálisan a Vízipók-csodapókból ismerős három csigalányt idézi.
A hazai hírességet, a kavicsfogú álteknőst említve kiderült, hogy egy öt–kilenc évesek részére tavaly meghirdetett rajzpályázatra beérkezett 252 pályamű közül választották ki a könyvben szereplő, Baranyai (b) András által átdolgozott szemüveges álteknőst; a rajz eredetije Gulyás Panna munkája.
Jó olvasni és felolvasni
Ezután Balázs Eszter Anna, a Lampion Könyvek főszerkesztője méltatta a könyvet, amely véleménye szerint telitalálat lett a szerző és az illusztrátor párosát tekintve. Hiszen Jeney Zoltán a Rév Fülöp-trilógiával már mind balatoni jártasságát, mind pedig fantasztikus stílusát, humorát bizonyította. A kötet a nagyóvodás és kisiskolás korosztályt szólítja meg: olvasható és felolvasható, érződik belőle a könnyedség, a fordulatos történet. Az illusztrációkat tekintve elmondta, hogy a hazai és nemzetközi színtéren is fantasztikusan munkálkodó Baranyai (b) András a rá jellemző könnyed stílusban a nagyon laza vonalvezetés irányba vitte a rajzokat.
Oktatási program és színdarab
Jövőre Veszprém városa és a Bakony–Balaton régió lesz Európa Kulturális Fővárosa, ezért a szervezők 2023-ra változatos kulturális programokat terveznek a térségbe. A projekt keretében született könyvhöz kapcsolódóan a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvánnyal együtt kidolgoztak egy oktatási programot is a régió általános iskoláinak alsó tagozatos tanulói részére. A programban a gyerekek egy drámapedagógus segítségével ismerkedhetnek meg a Balaton-felvidék természeti értékeivel, a cél pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletük alakítása, hogy nyitottá és elkötelezetté váljanak természeti környezetük iránt. A programban közel 1200 kisiskolás vesz részt. A Balatoni kacsavészből pedig színdarab is készül, szintén Jeney Zoltán jóvoltából, amelyet május közepén, a Gizella-napokon mutatnak be Veszprémben. A bábos és élőszereplős mesedráma nyáron turnéra indul, nyolc strandon játsszák el a közönségnek.
Szokács Eszter
Fotók: Dohi Gabriella