Weöres mozdulatművészetként tekintett a költeményeire. Ő tette föl a kérdést: „Miért a gyerekköltészet marad meg legtovább egy nemzet irodalmából?” Talán erre is választ kapunk, ha a gyerekvers jellegzetességeit, ismérveit próbáljuk meg összegyűjteni.
A gyerekköltészet, vagyis a gyerekek által élvezettel befogadott költészet összetett, mindig mást veszünk észre benne és belőle, így életünk végéig elkísérhet bennünket.
„A gyerek által befogadható, jó vers érzéki örömöt, eksztázist szerez. Testi elváltozásokat okoz.
A zeneiség, a ritmus fontos alkotóeleme a gyerekverseknek. A zeneiség ősélményünk.”
Már magzati korban hat ránk a magzatvíz rezgése álta közvetített hangokon, ritmuson, hangsúlyviszonyokon, dallamíveken keresztül. A kisgyermek ismerősséget érez, biztonságot él át, amikor hasonló ritmust hall, mint amit magzatkori emlékei megőriztek.
A gyerekköltészet erősen érzéki
Képileg és zeneileg is erős. A gyermek egész testével, mozgásával részt vesz benne, amikor dúdolja, mondja, ismételgeti.
A szülő hangján hallott, majd vele együtt mondogatott mondókák, versek megtanítanak a kölcsönösségre, az interakcióra. Verselő és hallgató szerepet cserélnek, produktív és passzív szerepeik folyamatosan váltakoznak. A kisbaba ringatásában és később, az együttes játszásban (körjátékok) a mondókák, gyerekdalok és versek közösségi élményt is szereznek. Empátiára, kölcsönösségre tanítanak.
A gyerekversek befogadásakor az érzéki hatások átélésén, a közös testi-fizikai élményen, az interakción keresztül kialakul egy térbeli viszonyulás is. A gyerekversekben érezhetően magas ez az érzéki-térbeli, végül is jelenlét-potenciál. A nyelvnek a jelenlétre utaló-mutató mozzanatai idősebb korban is átélhetők, és felidézik a korai közösségélményt, a kötődést.
A gyerekvers képi világa is erőteljes, összetett és karakteres, miközben olyan „egyszerű” jelenségekből építkezik, amelyeket a gyermek már ismer, amelyek körül veszik, és amelyeknek már tudja a nevét. Ilyen a természet, a természeti képek jelenléte, amelyek a gyermeket a világhoz kapcsolják, helyét a nagy egészben kijelölik.
Dr. Harmath Artemisz
Felhasznált irodalom:
Bódis Zoltán: Gyermek, nyelv, költészet In. Változatok a gyermeklírára, szerk. Bálint Péter, Bódis Zoltán, Debrecen, Didakt, 2006, 9-18.
Hans Ulrich Gumbrecht, A jelenlét előállítása Amit a jelentés nem közvetít Ford. Palkó Gábor Ráció Kiadó, 2010.
Katona Imre: Líra In. Magyar folklór. Osiris, 1998. Katona Imre: Líra In. Magyar folklór. Osiris, 1998. 8. fejezet
Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom Helikon Kiadó, 1999.
Kiss Judit: Bevezetés a gyermekirodalomba, Kolozsvár, Ábel, 2008.
Martin Lyons: A 19. század új olvasói: nők, gyermekek, munkások In. Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerk. Guglielmo Cavallo, Roger Chartier, ford. Sajó Tamás, Balassi Kiadó, 2000.