Az Ókori Egyiptom című könyvecske a Korszakok a múzeumban-sorozat részeként jelent meg 2019-ben; szerzője Dembitz Gabriella, míg a Karácsony a múzeumban című kiadványt Cser Juditnak köszönhetjük, ez a legfrissebb a sorban.
A múzeumpedagógiai kézikönyvek gazdagságuk miatt alaposabb bemutatást igényelnek, ezért a sorozat további darabjai (a Korszakok a múzeumban – 17. század, illetve a Királyok és királynők a múzeumban című kiadványok) egy következő cikkben kerülnek sorra.
A teljes sorozat illusztrációját, grafikai tervezését Kun Fruzsina készítette, aki remek munkát végzett: kiválóan megtalálta az egyensúlyt a szöveg és a kép arányait illetően, kellő játékossággal közelítve meg az adott témát a vizualitás eszközeivel. A végeredmény egy okosan szerkesztett, informatív, átlátható, esztétikus sorozat, melynek egyes darabjai beszippantják az olvasót, a tanórákon pedig nagy segítségére lehet a pedagógusoknak.
Dembitz Gabriella: Ókori Egyiptom
Korszakok a múzeumban, Szépművészeti Múzeum, 2019
Sorozatszerkesztő: Deme Edina
Az Ókori Egyiptom című lapozgató négy nagy egységre tagolódik (Kor-kép; Kedvenc műtárgyaink; Érdekességek; Fogalmak), a legutolsó oldalon dióhéjban összegezve – emlékeztető gyanánt – a leglényegesebb tudnivalókat.
A kiadvány kultúrtörténeti keretbe foglalva mutatja be a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi gyűjteményének legizgalmasabb műtárgyait – például egy, a XIX. dinasztia idejéből, valamikor a Krisztus előtti 1295–1186 közötti időszakból származó büszke tekintetű férfifejszobrot az egykori Théba (Luxor) területéről, de akad sólyommúmia is a római kor elejéről (Kr. e. IV–I. század) – fontos tárgyemlékek egy elképesztő, ősi kultúrából, amely már az ókori görögöket is lenyűgözte.
Dembitz Gabriella múzeumpedagógus olyan kulisszatitkokba avatja be az olvasót, mint a hieroglifák helyes olvasási iránya (vigyázat, spoiler: mindkét irány játszik!); azt is megtudhatjuk, miért lyukas a férfiábrázolásokon a fül (mert az előkelő férfiak fülbevalót hordtak), és megértjük, miért ábrázolják a férfiakat is hosszú hajjal az egyiptomi művészetben (mivel parókát viseltek, akárcsak a nők). Megismerkedhetünk a lélekformákkal, és az is kiderül, hogy a mumifikálás során a szív volt az egyetlen szerv, amelyet benne hagytak a testben. Olyan kifejezések is garantáltan rögzülnek az olvasó emlékezetében, mint a sztélé (ez az egyiptomi sírokban elhelyezett, hieroglifákkal díszített álajtók neve).
A szöveges tartalom befogadását vizuális elemek támogatják, ilyen a kulcsszavak kiemelése a szövegrészekben (például írás, államigazgatás, piramisok, sír, amulett). Térképeket és gazdag fényképanyagot is tartalmaz a könyvecske. Mivel a látványt sokkal gyorsabban dolgozza fel az emberi agy a szöveghez képest, a kettő igényesen összehangolt együttese jól támogatja a befogadást és a tudás elmélyülését. (Illusztráció: 178-179. oldalpár)
Az ismeretterjesztő kiadvány tökéletes kiegészítése lehet egy múzeumi látogatásnak, de történelem- és földrajzórákon is jól használható az ókori Egyiptom témakörén belül. A kézikönyv vállaltan egy-egy korszak vagy évszázad izgalmasabb „tudásmorzsáit” gyűjti egybe, egyszerűen, érthetően mesélve, s a mozaikokból elsajátítható egy stabil alaptudás az ókori egyiptomi kultúráról.
Cser Judit: Karácsony a múzeumban
Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2020
Illusztrátor: Kun Fruzsina
Sorozatszerkesztő: Deme Edina
A sorozat Karácsony a múzeumban című darabja egy kisebb méretű könyvecske 2020-ból, témája a karácsony. A szerző, Cser Judit és az illusztrátor - grafikai tervező, Kun Fruzsina közös munkájának eredménye egy esztétikus, kreatív ismeretterjesztő kézikönyv.
A kiválasztott műalkotások ezúttal nemcsak a Szépművészeti Múzeumból, hanem részben a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származnak. Híres és kevésbé ismert festmények, oltárképek, nápolyi bethlehemes babák segítségével járja körül a kiadvány a keresztény világ legfontosabb ünnepét, a karácsonyt. E művészet-, illetve kultúrtörténeti utazáshoz segítségünkre lesz El Greco, MS mester, a Németújvárról származó táblaképtöredék, a Maria Gravida, Dürer vagy Ferenczy Károly, hogy csak néhányukat említsem.
A festészetbe való betekintést tematikus út egyengeti: az angyali üdvözlet, a várakozás, a látogatás (vizitáció), a csillag megjelenése, a pásztorok és a három királyok, a szent család és a születés témái mellett a mesés növényzet (például búzakalász, olajág, liliom, borostyán ILLUSZTRÁCIÓ: 48-49. oldalpár) és az ünnep is külön kis fejezetet kap. Rövid összefoglalók segítik a képek értelmezését, bibliai utalásokkal elevenítik fel az adott jelenet háttértörténetét, kontextusát, így tágítva az értelmezési lehetőségeket. A képeken megbúvó apró részletekre, bizonyos elemek szimbolikájára is felhívja a figyelmet a könyvecske.
Bohém angyalkák bújnak meg az oldalakon – Kun Fruzsina-féle játékos alakzatok. E kis pecsétszerű, mindig változó, a témákhoz így illeszkedő angyalformák a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolható festmények bemutatását követik végig amolyan árnyékként, időnként más motívumokkal váltakozva (például csillag, gyertya, fenyőfa, madár). (Illusztráció: 114-115. oldalpár)
Kun Fruzsina látványvilága igazi popos életérzést teremt, bátran nyúl ezekhez a kanonizált műalkotásokhoz, helyzetbe hozza a több száz éves klasszikusokat. Pasztell színvilágot álmodik köréjük, így sosem harsány, mégis figyelemfelkeltő, üdítő az összhatás. A tartalom, illetve a fejezetcímek tipográfiája a kézzel készült plakátok természetességét sugallja, néhol játékos, hullámos tördelést alkalmaz, kiemelve a szituáció kulcsmondatait. (illusztráció: 36-37. oldalpár).
Kifejezetten üdvözlendő az eljárás, hogy egy-egy képből kiragadva szemlélhetjük meg a szereplőket, például Bartolo di Fredi Angyali üdvözletének Mária-alakja sokkal beszédesebb önmagában, mint a házioltár egészét nézegetve. Más a perspektíva: az arckifejezésre, a testbeszédre, tehát a lényegre figyelhetünk, nem vonják el figyelmünket a gazdag háttér részletei.
A kiadvány előszavában ezt írja a szerző: „A népszerűsítő könyvecskék nem akarnak sem többet, sem kevesebbet mondani a kelleténél, viszont mindent meg akarnak mutatni, ami témába vág.” Úgy érezzük, ez sikerült; nagyon fontos, jól alkalmazható, hívogató pedagógiai kiadvány született a karácsonyról, amelyet nem kizárólag decemberben lehet lapozgatni, de egy-egy festmény kapcsán is bátran böngészhető.
A modern oktatástudományban egyre jelentősebb szerep jut a holisztikus szemléletnek, még ha a magyar hagyományos oktatásban egyelőre kevés jele tapasztalható is mindennek: épp az ehhez hasonló, komplex, több társtudományt érintő, inspiráló könyvekre van szükségünk.
A Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógiai sorozata igazi újhullámos kiadvány, amelynek mindegyik darabja roppant innovatív, értékes és szép.
Ajánlható iskolásoknak és felnőtteknek, harmadik osztálytól a középiskola végéig és tovább: nyolctól kilencvenkilenc éves korig.
Veress Gyöngyi