Vissza
  • 2023.05.16
  • Bálint Zsófia

Egy kamasz lázadjon!

Beszélgetés Totth Benedekkel a Bolygó Bogozón. Bálint Zsófia beszámolója.

Tartalmas és jó hangulatú beszélgetésen vehettek részt a hallgatók a Bolygó Bogozó ötödik alkalmával

Totth Benedek íróval Szekeres Nikoletta beszélgetett első regénye, a Holtverseny megírásának körülményeiről, a benne megjelenő durva környezetről, illetve arról, hogy lehet-e egyáltalán a kötetet ifjúsági regényként olvasni.

A Holtverseny Totth Benedek műfordító és szerkesztő első regénye, amiért 2015-ben megkapta a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat. A kötet fülszövege így összegzi a történetet:

„Magyarország valamelyik elhagyatott vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a vaddisznók sem azok, amiknek látszanak.”

Totth Szekeres Bolygo-05

Szekeres Nikoletta felvezetéséből megtudhattuk, hogy a Holtverseny 2014-ben jelent meg, de az ötlet már jóval hamarabb megfogalmazódott a szerzőben, hiszen a regény közel tíz évig készült.

Az ötlettől a megjelenésig volt ennyi – sietett tisztázni Totth Benedek, majd elárulta, hogy az első néhány fejezetet folyton újraírta, a mondatokat bővítette, míg végül a regény kezdő mondatának szánt „Kacsa vezetett” a jelenlegi négysoros formájára bővült:

„Az új elkerülőn tépünk, amikor Kacsa hátrafordul, és megkérdezi, hogy hol a faszban vagyunk, de persze mindenki kussol, mert fingjuk sincs, gondolom, vagy nem akarnak valami baromságot mondani, nehogy összezavarják, és még jobban eltévedjünk” (6). – Nagyon kritikusan olvasom a saját szövegeimet – teszi hozzá a szerző –, mind az első, mind a második könyvnél (Az utolsó utáni háború) vannak hiányérzeteim.

Totth Szekeres Bolygo-04

Holtversenyben megjelenő terek

A regényből annyi derül ki, hogy egy kisvárosban játszódik, de sok olvasó Kaposvárt ismeri fel a helyszínekben, ahol a szerző is született. Valóban Kaposvár lebegett a szemem előtt – ismerte el az író. A regényben megjelenő helyszínek konkrét terek a városban, például az egymás mellett álló börtön és zeneiskola. Emellett a szerző saját gyerekkori emlékeiből is merített, ilyen valós elem például az említett két épület közös falán megjelenő A zene rabjai graffiti.

A valóság és a fikció viszonya a beszélgetés későbbi pontján is szóba került a regény figurái kapcsán. Totth Benedek elárulta, a kötet megjelenésekor tartott attól, hogy egyes szereplők magukra ismernek, ugyanakkor hangsúlyozta: bár valóban megjelennek valós alakok a történetben, nem egészen egyeznek meg a regénybeliekkel. – Inspirál a környezetem, de nem hiszek abban, hogy megírjuk az életünket – tette hozzá.

Totth Szekeres Bolygo-01

Rátérve a börtön és a bűnözés világára, Szekeres Nikoletta a regény eldurvult, agresszív közegéről kérdezett, ami mind a nyelvezetben, mind a témákban megjelenik (kábítószer, verekedés stb.).

A szerző a kamaszok minden ellen lázadó attitűdjét emelte ki, amit a regény szereplői eltúlozva képviselnek a történetben

A Holtversenyben minden fel van nagyítva – magyarázta a szerző –, a nyelvezet is. De a nyelv esetében sem az volt a cél, hogy minél több káromkodás legyen benne, hanem hogy kialakuljon egy ritmus, ami egyre inkább középpontba kerül. A nyelvre példaként rövid felolvasás következett a CSI-fejezetből: „Geci dolog hátulról legyakni valakit, főleg ha a haverodról van szó, de ha nem nyírom ki, gondolkodás nélkül végez velem…” (130)

A felolvasás után a regény színházi feldolgozására terelődött a szó. Az Átrium Színházban mutatták be monodrámaként.

Megtudhattuk, hogy a szövegkönyvben az alkotók nem írták át az eredeti szöveget, csupán sok mindent kihúztak, egyedül a felolvasott részt alakították át egy gamer srác segítségével, aki kortárs techkifejezésekkel „modernizálta” a szöveget. A számítógépes játékok kapcsán szó esett még a jelenet filmes hatásáról, illetve az amerikai popkultúráról, amely nagy hatással volt az íróra: egyrészt amerikanisztika szakon végzettként, másrészt fordítóként gyakran kerül kapcsolatba angol/amerikai kortárs irodalommal.

Totth Szekeres Bolygo-02

A beszélgetés a regény olvasatai felé kanyarodott

Szekeres Nikoletta megemlítette Mészáros Mártonnak a Mesebeszéd című kötetben megjelent tanulmányát, amelyben a Holtversenyt a Young Adult felől közelíti meg. – A Young Adult-értelmezés teljesen releváns olvasat – magyarázta a szerző, majd hangsúlyozta: ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne maradjanak egyedül ezzel az olvasmányélménnyel, legyen számukra egy közeg, ahol megbeszélhetik. A különféle olvasatok a regény fordításai kapcsán is szóba kerültek: a regény francia fordítása egy krimisorozatban jelent meg, a lengyel verzióban pedig a kitalált argóval gyűlt meg a fordítók baja.

Totth Szekeres Bolygo-03

Az esemény utolsó kérdése a szerző második regényével kapcsolatos szépirodalmi elvárásokra vonatkozott. Az író elmesélte, hogy míg az első kötetéténél nem voltak publikálási ambíciói, a második regénynél már meg kellett küzdenie az előzetes elvárásokkal.

„Szerintem azt kell megírni, amit még akkor is megírsz, ha tudod, hogy senki sem fogja olvasni” – tette hozzá a szerző.

 

Bálint Zsófia

további Interjúk

A könyvespolcot időről időre bővíteni kell

Miket olvas, aki rajzol? című interjúsorozatunkban illusztrátorok mesélnek kedvenc könyveikről - Orosz Annabella kérdéseire Kárpáti Tibor válaszolt.

Tovább
"Mesélés van mindenről, mintha átmesélnénk a nyáron át az őszbe"

Miket olvas, aki rajzol? című interjúsorozatunkban illusztrátorok mesélnek kedvenc könyveikről - Orosz Annabella kérdéseire Szabó Imola Julianna válaszolt.

Tovább
"A tömegközlekedésen olvasás eléggé bevált"

Miket olvas, aki rajzol? című interjúsorozatunkban illusztrátorok mesélnek kedvenc könyveikről - Orosz Annabella kérdéseire Krizbai Gergely Krizbo válaszolt.

Tovább