A gyerekirodalom szempontjából hogyan alakult 2020?
Az erdélyi könyvkiadók gondozásában tavaly megjelent gyermek- és ifjúsági könyvek száma, amennyiben helyesek a vizsgálataim, húsz körül mozgott. Ez a szám a 2020-ban összesen megjelent könyvek körülbelül tizenöt százalékát teszi ki, ami nem is rossz teljesítmény attól a kilenc jelentős erdélyi könyvkiadótól (Ábel, Bookart, Erdélyi Gondolat, Exit, Gutenberg, Hargita, Kreatív, Kriterion, Mentor Könyvek), amelynek profiljában fontos helyet foglalnak el a gyermekkönyvek. Néhány kiadónál ez a mennyiség akár negyven–ötven százalékra is felugorhat (lásd a Koinónia Kiadót, amely egyforma arányban jelentetett meg könyveket a két célcsoport számára).
Ehhez társulnak még azok a kiadványok, amelyek különböző egyesületek által láttak napvilágot (például Tóth Ágnes: Tündérálom, Holnap Kulturális Egyesület). A korábbi évekhez hasonlóan a paletta továbbra is sokszínű: a „nagy” kiadók mellett (Kriterion, Koinónia, Gutenberg), a „kisebb” gyerekkönyvkiadók is értékes gyerekkönyvkiadványokkal jelentkeztek (Ábel, Kreatív).
A kiadók többségét megviselte a járványhelyzet. A Romániai Magyar Könyves Céh által bekért adatok alapján megtudtam, hogy a könyvkiadók éves könyvforgalma huszonöt–hetven százalákkal kevesebb volt az előző évhez képest. A forgótőke csökkenése a tervezett megjelenések ütemtervének módosulását vonta maga után. Ez a veszteség kb. huszonöt százalékkal fogta vissza az éves könyvtermést. A gyerekkönyvek viszonylatában ez kiadókként egy–négy könyvvel kevesebb címet jelentett.
A kiadványok típusa, valamint a műfaj tekintetében a könyvek széles skálán mozognak. A sorozatok (Régiségek Homoród mentén), műfordítások (Apa, vegyünk nyaralót), valamint az újrakiadások (Fülöpke beszámolói) mellett nagy népszerűségnek örvendtek a verseskötetek (Bújócskaverseny; Legszebb költéseim; Almából ki, körtébe be; Susztervasárnap; Tündérálom). Újdonságnak számít, hogy a tavaly kiadott gyerekkönyvek több mint kétharmadát prózai alkotások teszik ki (mesék, meseregények). Ez azért meglepő, mert az erdélyi gyermekirodalomban műfaji szempontból évtizedekig a líra uralta a kiadói palettát.
(A képre kattintva megnyílik a galéria)
A klasszikus mesék és legendák, illetve a belőlük készült adaptációk, átdolgozások iránt még mindig nagy az érdeklődés (A legszerencsésebb óra; Háromszéki népmesék), de jóval több számban jelentek meg kortárs mesekönyvek, gyermektörténetek (Manófittyem; Teszetosza Matati; Mesék az Ég-boltból; Kalárisok).
(A képre kattintva megnyílik a galéria)
Vannak-e új trendek, meglepő fordulatok a hazai irodalomban?
Tartalmi és formai szempontból a tavalyi gyerekkönyvek sokszínű képet mutatnak.
Bár sok negatív következménnyel járt a koronavírus okozta járvány, bizonyos szempontból pozitívum, hogy a vírus témaként való beemelése egy kortárs gyermekirodalmi alkotásba tartalmi újdonságot hozott a kortárs gyermekirodalomba (Bújócskaverseny).
A megjelent művek tartalmi sajátosságait elemezve jellemző a többdimenzionalitás. Általános tendencia az irreális és a reális világ közötti átjárás, a fikció és a valóság egybemosása, az állandó szintváltás, a szöveg- és világrendező elvek sajátos keveredése: a szereplők valóságosak, maga a cselekmény viszont fikció (Manófittyem; Vajon Nagyi és a száguldó város), vagy irreális szereplők népesítik be hétköznapi világunk valóságos tereit (Mesék az Ég-boltból).
A régi irodalmi tendenciák érvényesülését érzékeljük a művek stílusában, beszédmódjában. Új hang, új stílus igazán két elsőkötetes szerző művében érhető tetten, az egyik André Ferenc verses meséje (Bújócskaverseny), a másik Fóri-Ferenczi Johanna Teszetosza Matati című gyermekprózai alkotása, amelyben egy eddig ismeretlen teremtett világ tárul az olvasó szeme elé.
Ismétlődő jelenség az erdélyi könyvkiadásban, hogy a verseskötethez CD-melléklet társul (lásd Balázs Imre József: Kirándulás a felhőkben), a költő saját előadásában, zenei feldolgozásban tolmácsolva verseit. Tavaly a Koinónia Kiadó gondozásában megjelent Almából ki, körtébe be című kötet képviselte ezt a trendet, amely a fiatal költő, Bertóti Johanna rímes, ritmusos verseit tartalmazza.
Melyik öt gyerekkönyv volt tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?
A gazdag múltra tekintő erdélyi lírai hagyomány folytatásaként a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is több értékes verseskötet jelent meg. Ezek közül kettő mindenképpen említésre érdemes. Az egyik az első önálló kötettel jelentkező Bertóti Johanna Almából ki, körtébe be című, CD-melléklettel ellátott kötete, amely azért is jelentős esemény az erdélyi gyermekirodalomban, mert a szerző a különböző hazai gyermeklapokban való közlésnek és egyéni koncertjeinek köszönhetően már igen nagy népszerűségnek örvend az erdélyi gyermekek körében. A második említésre méltó kötet újdonságnak számít, hiszen az első olyan hazai kiadvány, amely a koronavírusról szól. Az első önálló kötettel jelentkező szerző, a kolozsvári slam poetry-bajnok, André Ferenc a slam poetry jellegzetes stílusában újítja meg a verses mese tradicionális műfaját (Bújócskaverseny).
Fóris-Ferenczi Johanna Teszetosza Matati című kötete gyermekprózai kuriózum, amely nemcsak azért jelentős, mert a szerző első önálló kötete, hanem azért is, mert általa új prózastílus, új hang megjelenését ünnepelhetjük gyermekprózánkban.
A meseregények szintén szép arányban képviselték a műfajt a tavalyi kiadásokban. Így megemlíteném Alfonsín Gergely Edó Izgemozgáját, ezt a klasszikus modern, Lázár Ervin-féle párbeszédes hagyományra épülő meseregényt, melyhez a szerző fia készített illusztrációkat. Végre megjelent a nagy sikerű Vajon nagyi folytatása (Vajon Nagyi és a száguldó város) Szabó Róbert Csabától, amit már nagyon várt az erdélyi olvasóközönség, és meglepetést okozott a Bookart Kiadó is Dér Adrienn fordulatos, nyelvi humorral megalkotott Hősteki és az eltűnt holdtehén című meseregényével, melyet Szulyovszky Sarolta erdélyi származású, Olaszországban élő illusztrátor rajzai tesznek csodálatossá.
Újat hozott a 2020-as év az illusztrációk terén is. Sütő Gergely Márkus gyerekillusztrációit már említettem (Izgemozga), de két fiatal illusztrátor felfedezését tudhatja magának a marosvásárhelyi Mentor Könyvek, illetve a kolozsvári Ábel Kiadó. Az első felfedezett Kiss Bora (Manófittyem naplója), akinek jelentek már meg munkái különböző platformokon, de egész gyermekkönyv illusztrálásával csupán tavaly próbálkozott meg. Kiss Bora színekben gazdag, naiv szemléletet tükröző akrilrajzai pompás képi világot teremtenek a szöveg köré. A második a kolozsvári Juhász Szilárd képzőművész, aki a Teszetosza Matati című rendhagyó gyermekkönyvhöz teremtett stilizált, minimálstílusú grafikát. Mindkettő új, egyéni színt képvisel a kortárs gyermekkönyv-illusztráció terén.
Mi az, ami legjobban hiányzik a kortárs gyerekirodalomból?
Továbbra is hiányzik az erdélyi gyermekkönyvkiadás palettájáról a kisebb korosztálynak szánt képeskönyv-, valamint a 15+-os ifjúsági regény-kategória.
Bár a vírushelyzet miatt tavaly kevesebb kötet jelent meg a tervezettnél, pozitív tényként könyvelhetjük el, hogy több elsőkötetes erdélyi szerzőt üdvözölhetünk a kortárs gyerekirodalomban. Egy tehetséges fiatal generáció körvonalazódik úgy a szerzők, mint az illusztrátorok tekintetében, amely új hanggal, új színnel gazdagítja a kortárs hazai gyermekirodalom jelenét.