Petőfi egy (sok) szobor. Petőfi, az egy rádió. Lobogónk: Petőfi. A Petőfi egy híd (és nem a legszebb). Petőfi egy kulturális ügynökség (és Média Group, lapunk kiadója). Petőfi Sándor érettségi tétel, Petőfi Sándor általános iskola és gimnázium. Petőfi Sándor a legtöbb magyarországi közterület. Petőfi Sándor művelődési ház, sőt központ és sportegyesület. Petőfi egy szelet sütemény (kávés, alkoholos), Petőfi rostélyos (gombóccal). Petőfi egy év, egy bicentenárium, ami elmúlt.
Petőfi-év a MeseCentrumon
A 2023-as év Petőfi születésének 200. évfordulója okán bővelkedett a költőhöz kapcsolódó és ezen belül az ifjúságnak szóló kiadványokban. A MeseCentrumon májusban Mindenki Sándora címmel hosszú listát közöltünk Ayhan Gökhan tollából, melyben a Petőfihez kapcsolódó gyerek- és ifjúsági köteteket vettük sorra, a cikk ITT olvasható. A friss kötetekről megjelenésükhöz kapcsolódva rendszeresen tudósítottunk is, ajánlóban, kritikában. Ezek mellett hosszú interjúsorozatot közöltünk, melyben pedagógusokat kérdeztünk Petőfiről, a versekről, a költő mai jelentőségéről – a válaszok ITT olvashatók.
Érdemes ezek mellett fellapozni Hermann Zoltán tanulmányát, melyben a János vitézt elemzi, vagy meghallgatni a Talpig magyar podcastsorozat Petőfivel foglalkozó adását, melyben Rédl Ádám beszélget Harmath Artemisszel és Nényei Pállal.
A bicentenárium elmúlt, de az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc megünneplésére készülve újra ajánljuk a petőfis köteteket, kicsiknek és nagyobbaknak, bízva abban, hogy Petőfi nem (csak) egy szobor, egy rádió, egy híd stb.
Petőfit idéző új könyvek
Berg Judit: Szélvésztől kergetve
„A fiatalon elhunyt »lánglelkű«, »vátesz« »forradalmár költő« nemcsak utcanév és köztéri szobor, hanem tananyag, ünnepi műsorok kihajtott gallérú szereplője, akit minden nemzedék ismer, és nagyjából megért. A Szélvésztől kergetve alaphelyzete a kalandjátékos problémamegoldásból indul, amely egy többé-kevésbé ismert irodalomtörténeti adatot – Petőfi 1844-ben induló sikereit – felhasználva úgy vonja be az olvasót a cselekménybe, hogy a befogadót képviselő és helyettesítő tizennégy éves főszereplőkre látszólag egyszerű, de saját és mások döntéseik miatt bonyolulttá váló feladatot bíz. A XXI. századi gyerekek először a még be nem futott ifjú Sándorral találkoznak 1844 elején, majd a forradalmi napokon túl épp a sikere csúcsára érkező hős Petőfivel, hogy aztán puszta kíváncsiságból 1849-be is visszatérjenek." (Kovács Gergely: Belezúghat-e Juli Sándorba?)
Berg Judit: Szélvésztől kergetve, Pagony Kiadó, Tilos az Á-könyvek, 2023
Költővel nem járnék
„A Költővel nem járnék tizenöt kortárs elbeszélése arra tesz kísérletet, hogy közel hozza a fiatalokhoz azt a személyt, aki a születése óta eltelt kétszáz évből az első huszonhatot a szereplehetőségeivel való kísérletezéssel töltötte. A többi 174 év alatt pedig az utókor igyekezett az éppen megfelelő ideológiai mázzal bevonni alakját. Az »igazi« Petőfivel kapcsolatban azonban a lehetetlenség falaiba ütközünk. A Pagony szerkesztője, Grancsa Gergely a petőfis antológiához e lehetetlent beismerő tisztelgésként választott két korábbi megjelent írást, és bízta meg állandó szerzőit, hogy írjanak bármit, amiben Petőfi szerepel. Az eredmény változatos lett, mivel a szerzők hozták azt, amiben a legjobbak.” (Kovács Gergely: "Ki meri idézni az igazi arcát?") A kötet szerzői: Gévai Csilla, Cserna-Szabó András, Rojik Tamás, Miklya Luzsányi Mónika, Kalapos Éva Veronika, Bendl Vera, Mészöly Ágnes, Balássy Fanni, Kiss Judit Ágnes, Nényei Pál, Baráth Katalin, Szabó Borbála, Molnár T. Eszter és Wéber Anikó.
Költővel nem járnék, szerkesztő: Grancsa Gergely, illusztrátor: Herbszt László, Tilos az Á Könyvek, 2023
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja (papírszínházas kiadás)
"A szöveg nem azért vált az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar verssé, mert a befogadó számára egy régi világ képét közvetíti, hanem mert játékossága, humora, ritmusa, csengő rímei egyszerre szórakoztatják és elvarázsolják az olvasót-hallgatót. Az Anyám tyúkja gyerekverssé (is) vált, ezt jelzi a gyerekkönyvkiadói kínálatban vagy az alsósoknak szóló tankönyvekben való gyakori megjelenése. Erre az olvasatra erősít rá a papírszínházas forma is, amely szintén „gyerekműfaj” (noha eredetileg ez sem kizárólag a gyerekekhez kötődik). Mégis különleges, hogy az eddigiekhez képest új médium lett a szöveg hordozója.
A papírszínházas előadás egyik sajátossága, hogy az auditív élmény (a szöveg felolvasása/előadása) mellett óhatatlanul a vizuális tapasztalás válik hangsúlyosabbá: a keret a képek, és nem a mese- vagy versmondó felé koncentrálja a figyelmet." (Lovas Anett Csilla: Lelépni a piedesztálról)
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, illusztrátor: Herbszt László, Csimota Kiadó, 2023
Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár
„A képek és adatok fel-felvillanó, gyorsan befogadható formája segíti az érdeklődő, nyitott olvasót. Kapunk adatokat a születéstől az iskolákon és a tanulmányi előmenetelen, fegyelmi kérdéseken át a költői siker állomásaiig a korabeli közéletről, divatról, Petőfi ismerőseiről, ételeiről, vagyis mindenről, ami az emberi oldalról érdekességként tálalható. Kevés viszont az irodalmi jellegű tény. Az 1843–44-ben feltörő költőről »Dupla vagy semmi?« címmel olvasunk rövid mondatokat (24–25), később néhány kritikarészletet gépírást utánzó – anakronisztikus – betűtípussal (38–39), a János vitéz kap egy oldalpárt »Tudtad?« buborékokkal bevezetett kérdésekkel (26–27), de épp az marad ki, ami miatt Petőfi fontos. Persze »a többi csak irodalom«, és éppen arra van szükség, hogy egy kézikönyv pótolja, amire irodalomórán elvileg nem jut idő. Sőt még vonzó is lehet a verseket – még – nem kedvelő tizenévesnek, ha nem terhelik ugyanazzal, amit a suliban fel kell mondania.” (Kovács Gergely: Rajongói kézikönyv kötelező olvasmányokhoz)
Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár, illusztrátor: Oravecz Gergely, Móra Könyvkiadó, 2023
Nagygéci Kovács József